/

Cikkek

Beszélgetés Paczolay Béla rendezővel

2001. április 15. · írta

A stáblista szinte már a kezdetek óta szerves része a filmvetítésnek. Pontosan tudhatjuk, kié az ötlet, ki írta a forgatókönyvet, ki az operatőr, kik a szereplők, ki rendezte, hol és mikor készült a film. De van egy olyan mozgóképes műfaj, ahol ezek az adatok a nézők előtt szinte minden esetben rejtve maradnak. És bár valószínűleg egy átlagos napon sokkal több reklámfilmet látunk, mint egyéb filmet, a reklámfilmrendezők neve alig terjedt el szélesebb körben. Ügynökségek neve mögé kényszerülnek, és a szegényes dokumentáltság következtében gyakran az utókor számára is rejtve maradnak. A reklámfilmes szakma ma még igencsak zárt világ; egy-egy alkotóra nem is olyan egyszerű rábukkanni.

// interjú  // tévé, magyar

Patrice Leconte: La veuve de Saint-Pierre / A sziget foglya

2001. április 14. · írta

Nem tudom, minek lehetne nevezni Patrice Leconte legújabb opuszát. Újabb kiáltvány a halálbüntetés ellen? Dosztojevszkiji ihletésű morális játszma? Jellegzetes ködben-árnyékban úszó melodráma à la France, némi angol beteges beütéssel? Nos, úgy gondolom, a három verzió többé-kevésbé harmonikus keverékéből áll össze a Saint Pierre-i nyaktiló története.

// kritika  // filmdráma

Filmiskola – A kameramozgás – Technikai kifejezőeszközök 2.

2001. március 15. · írta

Ha nem akarjuk mozgatni a kamerát, egy adott helyzetet megmutathatunk egy szélesebb plánban is, de akkor nem valószínű, hogy a képen belül éppen azok lesznek a domináns elemek, melyekre a néző figyelmét is fel akarjuk hívni. Azt a megoldást is választhatjuk, hogy a helyzetet számunkra megfelelő plánokat tartalmazó snittekre daraboljuk, de ezáltal lehet, hogy gyengítjük a jelenet környezetének egységérzetét. A kameramozgásnak egyébként is több aspektusa is van.

// tanulmány  // technika

Szkájvölker és a kerületi Erő

2001. március 15. · írta

Aki utoljára érte el a póznát, már vehette is fel a képzeletbeli sisakot. És szuszogni kellett úgy asztmásan, rosszindulatúan, suhogtatni a fekete lebernyeget, miközben rohamosztagosok sorakoztak fel mögötte parancsra várva. Ez utóbbiakkal mindig gond volt, mert őket is az utolsókból válogatták ki, vagy a legkisebbekből, akiknek szavuk se lehetett, így aztán némán estek el egy sötét és igaztalan ügy érdekében. Meg aztán kevesen is voltak, s morgással fogadták a legegyszerűbb feladatot is, hiszen csak az járt a fejükben, hogyan furakodhatnának közelebb minden idők legszebb űrkirálykisasszonyához, illetve annak feszes pólójához, mely sajna cseppet sem volt képzeletbeli.

// publicisztika  // filmmese

Beszélgetés Szekeres Csaba rendezővel

2001. március 15. · írta

„Arra jöttem rá, hogy a történetek, mármint a fikció egy kegyes palást, amit az ember fölhasználhat arra, hogy védettséget biztosítson a figuráinak, akiket kitalál. A fikció sokmindennel megajándékozza az embert, ugyanakkor nincs szebb annál, mint amikor erre nincsen szükség, mert leplezetlenül és kendőzetlenül tudsz ott lenni, és úgy tudsz elmesélni egy történetet, hogy az, akit ott látsz, az önmaga.” Beszélgetés Szekeres Csaba rendezővel.

// interjú  // magyar

Shinji Aoyama: Yurîka / Eureka

2001. március 15. · írta

Léteznek olyan filmek, amelyek megkérdőjelezik jól bevált filmnézési „technikáinkat”. Olyanfajta érzékenységet és közeledést igényelnek, amelyre egyébként igen ritkán lehet szükségünk, ezért ezt nem tudjuk minden alkalommal aktiválni. Shinji Aoyama különleges mozival ajándékozott meg, a szépiatechnikával készült Euréka három és fél órát tart. Néhány kép után újra el kell helyezkednünk a székben, klasszikus hozzáállásunkat fel kell adnunk, odafigyelésünket át kell értelmeznünk.

// kritika  // filmdráma

Filmtörténet – Az elbeszélés kialakulása: Lumière-ék, Georges Méliès, David Wark Griffith

2001. március 15. · írta

Éppen hogy csak megszületett a film, a múlt század végén máris az eltűnés réme fenyegette. A mozgókép ugyanis nagyon hamar elvesztette újdonságértékét: a közönség megunta a váltig ismételgetett életképeket és természeti felvételeket, és a századfordulón már sokan beharangozták az új látványosság halálát. Hogy ez mégsem következett be, az annak köszönhető, hogy az addig megszokott felvételek mellett egyes filmesek elkezdtek történeteket mesélni a mozgókép segítségével.

// tanulmány  // filmtörténet