„A rossz hír hozója vagyok” – Beszélgetés Ulrich Seidllel

2015 nyarán nagy port kavart a neten egy fotó, amin egy amerikai fogorvos pózol egy általa frissen lelőtt oroszlán mellett. Ulrich Seidl erről forgatta legújabb filmjét, noha nem a nagypályás vadászokat, hanem az Afrikában szafarizó, német és oszták középosztálybelieket tette meg főszereplőnek. A direktorral a TIFF-en beszélgettünk arról, hogy utálják-e egymást dokumentumfilmjei alanyaival, a bolygó rákosodása-e az emberiség, és hogy mit forgat Romániában.

Nagy az Isten állatkertje – Ulrich Seidl: Safari / Szafari

Az osztrák Ulrich Seidl újabb filmmel jelentkezett, amelyben ismét elég negatív képet fest az emberiségről. A Szafariban megismerjük azokat a felső középosztálybeli osztrákokat, akiknek kedvenc hobbija az egzotikus állatok levadászása. A művészi dokumentumfilm kifejezetten gyomorforgató – és nem csak azért, mert állatokat nyúznak meg a kamera előtt.

Vérben fürdenek a libák – Emir Kusturica: On the Milky Road / Tejben, vajban, szerelemben

Zenére táncoló vándorsólyom, kiömlött tejet ivó kígyó, mennyasszonyi ruhában szaltózó tornászlány, harapós osztrák-magyar óra, disznóvérrel töltött kádban mártózó libák és egy tyúk, aki nem tudja túltenni magát saját tükörképének látványán. A kétszeres Arany Pálma-díjas szerb fenegyerek, Emir Kusturica új filmje, a Tejben, vajban, szerelemben inkább szól a rajongóinak, mint a nagyközönségnek.

Életet adó (állat)halálok – Adrian Sitaru: Domestic

Nem tudom, meg lehet-e unni valaha a román filmeket. Azt sem tudom, hogy elérhetnek-e a román filmek arra a szintre, hogy különösebb, fesztiváldíj által generált csinnadratta nélkül is megtöltsék egy hazai kisváros közepes mozitermét. Azt viszont igen, hogy Adrian Sitaru Domestic című nagyjátékfilmjével megérdemelné utóbbit.