„Mindig az a jó, amit elnézel” – Interjú Prikler Mátyással, a Köszönöm, jól! című film rendezőjével

Prikler Mátyás szlovákiai filmrendező első nagyjátékfilmjével, a Köszönöm, jól!-lal az idei Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon szerepelt, Magyarországon a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál keretében láthattuk a filmet, Romániában pedig a TIFF-en, a Fókusz Szlovákia szekcióban vetítik. A rendezővel a magyar premier után beszélgettünk.

Apa nagyon égő – Sean Anders: That's My Boy / Apa ég!

Adam Sandler. Valaha úgy tekintett a filmszakma erre a magánéletében meglepően introvertált komikusra, mint az öreg Dangerfield vagy Mel Brooks esetleges utódjára. Mindez nagyon rég volt, és talán már el sem lehet hinni, de tény, hogy Sandler tudott, és tudna villanni.

Egy esküvő és négy nevetés – Stephan Elliott: A Few Best Men / Harmadnaposok

Ha a Másnaposok 2 pofátlanul újrázhatta az első részt, és még jól is keresett vele, akkor miért ne tehetné meg ezt egy kis angol író is az ő tisztességesen abszurd kasszasikerével? Dean Craig a Halálos temetés őrületét ezúttal egy esküvőre helyezte át, lenyúlt pár poént a Másnaposokból, majd a magyar forgalmazókra bízta a többit, hogy a szokásosan frappáns címválasztással próbálják meg Todd Phillips sikerfilmjének harmadik felvonásának álcázni kaotikus vígjátékát.

Imbolygó haláltánc – Lars von Trier: Melancholia / Melankólia

A depresszió makacs és valójában kezelhetetlen dolog. Nemcsak a szenvedő alany életét keseríti meg, hanem igazából mindenkiét, aki kapcsolatban áll vele – ezért az ember a legrosszabb ellenségének sem kívánja, hogy ilyen állapotba kerüljön. Ám mégis van valaki, akinek soha nem szabadna kigyógyulnia belőle. Ez pedig Lars von Trier.

Házastársi iszony – Valdís Óskarsdóttir: Sveitabrúðkaup / Családban marad

Íme egy izlandi road movie, balkáni felfordulással megspékelve. Minden szereplő hozzáadja privát kis elmebaját az össznépi balhéhoz, mely a kéjes kis autókázást hamar rokoni pankrációvá változtatja. A 2008-ban készült Családban marad minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy korántsem Kormákur az egyetlen izlandi filmes, aki érdemes a kitüntetett figyelemre.

Ezt nem kellett volna – John Hamburg: I Love You, Man / Spancserek

Nagyon régen láttam már ennyire zavarba ejtő filmet. Témafelvetése helytől és időtől független, ezért első látásra akár izgalmas drámának is tekinthetnénk. Ezt azonban úgy akarják eladni nekünk, hogy könnyű kis romantikus vígjáték formájába csomagolják. E két műfaj ellentétéből pedig valami nagyon szokatlan születik meg.