A forgatókönyvírás lapjai – Syd Field: Forgatókönyv. A forgatókönyvírás alapjai

2011. október 27. – írta Jakab-Benke Nándor

A magyar nyelven forgatókönyvet írók – írni akarók – nincsenek elkényeztetve anyanyelvű szakirodalommal. Egyesek kaján vigyorral ezt fel is róják a magyar (közönség)film eredendő problémájának; mások legyintve azt mondják: eddig is készültek könyvek, filmek magyarul, Syd Field, Robert McKee, William Goldman és Christopher Vogler jótanácsai nélkül is, ezután is készülnek majd.

Hollywood arcai – Európai rendezők Hollywoodról

2005. július 15. – írta Szőke Eszter

„Hollywood adja a világ filmtermésének nagyobbik hányadát, melynek túlnyomó többsége a serdülő és fiatal korosztály számára készül. A látszólag megújult Hollywood a szex-erőszak retorikája és az alkalmi különcködés mögött, elbeszélésmódjában és erkölcsi értékeit tekintve meglehetősen konvencionális.”¹ A hollywoodi filmet máig az egyszerű, pergő cselekményvezetés, optimista hangvétel és happy end, valamint a kidolgozott, de ugyanakkor kiszámítható képi világ jellemzi.

Globális harc a stúdiódollárért – Hollywood versus..a nagyvilág

2005. július 15. – írta Lénárt Pál

Szunyókálok a kormány mögött. Tehetem, az autósor alig mozog. Az elmúlt éjjel csak alig pár percre hunytam le a szemem, mivel hálószobámat – s nemcsak az enyémet, hanem az egész környéket – bevilágította egy lámpa, amit mi, filmesek (szabad fordításban) csak BNL-nek (B...om Nagy Lámpának) becézünk. A kocsik alig araszolnak. A környező utcákból kivezető kereszteződéseknél rendőr zárja le a forgalmat. Ez a nagyvárosi élettel jár, gondolnák egyesek. De nem erről van szó. Szinte örülök, hogy elvették éjszakai álmomat, és hogy dugóban ülök lassan fél órája. Mert mind az egyik, mind a másik annak a jele, hogy Torontóban ismét forog a film. Az elmúlt három év stagnáló időszaka után ezek az apró kellemetlenségek aligha zavarnak. Sőt...

Hollywood Hollywoodról – A „magyalbokor” történetei

2005. július 15. – írta Szilágyi Zoltán

„Szeretem a tényt. Szeretem azt az érzést a levegőben, ami időnként a régi Hollywoodra emlékeztet. És szeretem a levegőben L.A. érzését, azt, hogy mindent megtehetünk. Ez egy kreatív érzés, ami nem fullaszt, nem nyom el. (...) Bármit megtehetünk, de időnként bajba keveredik közben az ember. Nem állítom, hogy L.A. az a hely volna, ahol egyszerűen csak úszni lehetne az árral. Az az érzés is ott van a levegőben, hogy biztosan bajba fogok keveredni. De ki is mászom belőle. Ugyanakkor ott van az az érzés is, hogy ebben a városban alkotni akarok valamit. És fogalmam sincs, hogy mindez honnan jön." (David Lynch)

Hollywood és Európa között – Stanley Kubrick, a függetlenség megszállottja

2005. július 15. – írta Jakab-Benke Nándor

Úgy volt hatással az amerikai és európai filmművészetre egyaránt, hogy a két kontinens közti szigetvilágon – Angliában – élte le élete nagy részét és alkotta legjobb filmjeit. Hogyan lehet élősködni az amerikai stúdiórendszer hátán, európai közegben, megélve a független filmalkotó kultuszát? Talán ebből a rövid Kubrick-életrajzból kiderül.