Amikor Spielberg a haláltáborban dinoszauruszokkal álmodott – Csapón kívül 39.: Schindler's List / Schindler listája, 1993

Épp a napokban huszonöt éves a Schindler listája, ami ha nem is a legjobb, legfontosabb vagy legrelevánsabb holokausztfilm – hogy melyik lenne az, eldönthetetlen vitákat eredményezne –, de mindenképp világszerte a legismertebb. Trivia-rovatunkban pár érdekességgel gazdagodhatunk az évforduló kapcsán restaurált mozis újrabemutatót (persze, csak Amerikában) kapó filmről.

„Lövöldözős videójátékban játsszuk el, hogyan vitték el a zsidókat” – Beszélgetés Révész Bálinttal, a Nagyi Projekt (Granny Project) rendezőjével

Május 30-án a TIFF-en vetítik az elmúlt évek egyik legeredetibb, legfrissebb magyar dokumentumfilmjét, a Nagyi Projektet. Révész Bálinték három nagymama, egy angol kódfejtő, egy magyar holokauszt-túlélő és a Harmadik Birodalomba beleszerető német sorsán keresztül beszélnek az európai történelemről, valamint az unokákat és nagyszülőket összekapcsoló, euforikus kapcsolatról. A film rendezőjét az indonéziai dzsungel közepén értük utol, hogy populista ideológiák és világháborús videójátékok mellett arról is beszéljünk vele, miért adták eredetileg azt a címet a filmnek, hogy A bennünk élő náci.

Selfie nation – Szergej Loznica: Austerlitz

A mesterségesintelligencia-kutató matematikusból lett, nemzetközi hírű ukrán filmrendező másfél tucat dokumentumfilm és három játékfilm után meglehetősen kísérleti alkotással állt elő 2016-ban (a film idén, november végén érte el a romániai mozikat). Nyilvánvalóan minimális költségvetésből, apró stábbal, minimális technikai befektetéssel tart tükröt a 21. századi fogyasztói társadalom – ezúttal a történelmi emlékhelyek fogyasztói – elé.

Kolozsvártól Buchenwaldig – Csibi László: Nussbaum 95736

Bár a címe egyértelműen a holokausztra utal, Csibi László új történelmi témájú riportfilmje nagyobbat merít ennél: egy túlélő élményein keresztül a kolozsvári zsidóság vészkorszak előtti és utáni életérzését is felvillantja, így fontos adalékokkal szolgál Erdély 20. századi történetéhez. Ugyanakkor nem csak a múltbeli események felmutatása foglalkoztatja, hanem az is, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a jelenhez.

Az emberek, akik ott se voltak – Török Ferenc: 1945

Két zsidó leszáll a vonatról, és felbolydul egy egész település mikrotársadalma. Ha egy mondatban akarnánk összefoglalni Török Ferenc új filmjét, azt mondhatnánk, hogy a (kollektív) számvetésről  és önvizsgálatról szól. De annál azért jobb film, mint hogy egyetlen – közhelyes – mondatban foglaljuk össze.

A képtől a képzeletig, avagy miért fontos film a Saul fia Georges-Didi Huberman szerint?

Látszólag mindenki elfogadja a Saul fia filmi holokausztreprezentációjának újszerűségét. Azt a tételt tehát, hogy Nemes Jeles László filmje képes volt ábrázolni azt, ami sokak szerint talán eleve „ábrázolhatatlan”. De miben is áll pontosan ez a rendhagyó esztétikai hajtóerő? És mit adhat hozzá Saul története a már létező holokausztnarratívákhoz? E problémafelvetéshez ad kitűnő támpontot Georges-Didi Huberman Túl a feketén című levélesszéje, illetve munkássága.