Újra a fedélzeten – Megnéztem a Titanicot 3D-ben

Emlékszem, hogy Sepsiszentgyörgyön az eredeti Titanic-premier után több mint egy évig  a Lux mozi szinte minden héten újra meg újra műsorára tűzte a film vetítését, és nem hiszem, hogy ez egyedi eset, jónéhány (fapados és nemcsak) mozi egész jól éldegélt annak idején a Titanicból. Végülis csöppet sem meglepő, hogy az avataros Cameron, aki a legmenőbb 3D-s mozinévnek számít, egykori sikerfilmjét újrafelpofozta, s csiribi-csiribá, 3D-ssé varázsolta. Nem mellékesen épp 100 éve süllyedt el a luxushajó. Elő a pénztárcákkal.

Cinema Paradiso

A Filmtettet kiadó Moebius Egyesület szervezésében 2003. március 8 – április 5. között Kolozsvár főterének közelében, egy régi moziteremben 29 film futott négy héten keresztül, napi három vetítéssel. Mozi-kísérletnek neveztük el, hiszen először fordult elő Romániában, hogy a hivatalos mozihálózat programján kívül alternatív vetítéseket tartsanak celluloidról. (Romániában a multiplexeken kívül – ebből is csak kettő van, Nagyváradon és Bukarestben – minden mozi a Radef – Romaniafilm tulajdonában van).

S csak nézünk, mint a moziban

A mozizás folyamatában fontos tényező a film. Néha azonban mindegy, hogy mit nézünk, csak mozizzunk. Csak menjünk el a moziba. Ugyanakkor az, hogy mit nézünk, meghatározza azt, hogy hol nézzük, az pedig, hogy hol nézzük, meghatározza azt, hogy hogyan nézzük.

A szörny örök élete – Papp Sándor Zsigmond mozija

Az ember életében elkerülhetetlenül eljön az a pillanat, amikor elkezdi számolgatni a kapcsolatait (mohóbbak: a skalpokat). Vagy éppen a megnézett, lepergett, elfutott filmeket. Voltaképpen ez is kapcsolat, s ha úgy vesszük, néha bensőségesebb egy-egy elrontott, elfecsérelt viszonynál.