A rajzfilm, mint a nyelvtanulást segítő eszköz

Hogyan lehet a rajzfilmek nyújtotta kép- és hanganyagot hatékonyan felhasználninyelvtanulási célokra? Melyek azok az agresszivitást mellőző, interaktív rajzfilmek, amelyek hozzásegítik a célnyelv (esetünkben az angol) elsajátítására vállalkozó gyerekek és az ifjabb korosztály nyelvi fejlődését? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem médiatudományi konferenciáján elhangzott, harmadik előadás átirata.* (Az előbbiek itt és itt olvashatók, a sorozatot minimális szerkesztéssel közöljük.)

Sorozatok és plüssfigurák – Zdeněk Miler-portré. 2. rész

Lelkesen ígérte a munkásosztály zsarnokok feletti győzelmét, majd meggyűlölte a szocreált, mesélt macskákról, verebekről és egyéb állatfajtákról, megénekelt jégvirágos szerelmet és szénrajz-balladát. Díjat kapott számos fesztiválon, világszerte ismerik a nevét – pedig minden egy egyszerű, kék vászonnadrággal kezdődött.

Mechanizált mesehősök – A burleszk öröksége az animációs filmben: 2. A komikus gépiesség az animációban

Chuck Jones Feed the Kitty (1952) című rajzfilm-klasszikusának egyik gegjében Marc Anthony, a bulldog egy általa védelmezett kiscicáról azt akarja elhitetni gazdájával, hogy az egy felhúzható játékfigura – ez a pillanat több mint a kutya rögtönzött kényszermegoldása, mert olyan hagyományhoz kapcsolódik ez a poén, ami kétségkívül keresztülszövi az élőszereplős burleszket és a (rajz)animációt egyaránt. Sőt, a komédia elméletében is rendre visszatérő koncepciónak mondható. A gépiességről van szó; mégpedig az automatikus mozgás- és viselkedésformák által eluralt figurák nevettető lehetőségeiről.1

Gyerekekből felnőtteknek – Stephen J. Anderson, Don Hall: Winnie the Pooh / Micimackó

Kétféle hagyomány közül kellett választania a Disney-gárdának a legújabb egészestés Micimackó elkészítésekor: a szülői zsebet megcélzó „cuki-színes-vegyük-meg”-franchise folytatása, vagy az eredeti A. A. Milne-gyerekkönyvek adaptációja. Megnyugtató látni, hogy a 3D és számítógéppel generált képek riasztó méretű térhódításának korában a rajzfilmóriás képes volt egy valódi, gyerekeknek szánt, a szó minden értelmében mesefilmet létrehozni, amely felnőttes kétértelműségek és agresszív szuperhősök nélkül is élvezetes maradt.

Csodagyár, Pixarral – Disney-alkotások 2000–2009 között II.

A Disney új évezredének története szorosan összefonódik a Pixar stúdióval. Ez a szimbiózis 2006-tól csak még erősebb lesz, amikor a Disney megvásárolja a Pixar Animation Studiost, amely új korszak kezdete is egyben: a Disney lemond a kézi rajzolású animációkról, és kizárólag számítógép által generált alkotásokat hoz létre. Folytatjuk a Disney-stúdió 21. századi történetét.