Mindent a szemnek? – Szabó István: Rokonok

A Szabó István-i oeuvre hangsúlyos témája a morális kérdéseket felvető döntéshelyzetekben megnyilvánuló emberi magatartás, valamint annak vizsgálata, hogy ezt a döntést milyen tényezők és mi módon – a szereplők egyéni élettörténetével, azok előzményei, a társadalmi és történelmi kontextus által – befolyásolják, határozzák meg vagy éppenséggel lehetetlenítik el.

Ármány vagy szerelem – Szabó István: Being Julia / Csodálatos Júlia

„Színház az egész világ!" Ez a közhellyé vált kijelentés talán mindennél jobban illik Szabó István legújabb művére, a Csodálatos Júliára. Filmje pazar kiállítású angol komédia az álarcokról, amelyeket különböző élethelyzetekben viselni kényszerülünk. S hogy mi újat hozott nekünk világhírű rendezőnk első vígjátéka? Remek történetet, tökéletes rendezést, első osztályú színészeket, s egy sokáig emlékezetes, bombasztikus finálét!

A kép kinyílik, a magányos „hős” hirtelen egy lesz a sok közül – Rendezőportrék: Szabó István

Szabó István rendkívüli alapossággal ügyel arra, hogy alkotásai magukban hordozzák saját jelenidejük atmoszféráját, játszódjanak a mindenkori mában, avagy a 19. és a 20. század egy-egy szakaszában. E téren érezhető alaposságát A napfény íze háromnegyed évszázadot átfogó folyamában tapasztalhatjuk meg a legtisztábban, de az Álmodozások korától a Mephistóig mindenütt felbukkan.

Filmtörténet tizennégy részben (XIII.) – Kelet-európai újhullámok

Milos Forman, Andrzej Wajda, Jancsó Miklós és Dusan Makavejev ugyanolyan körülrajongott sztár lett a cannes-i promenádon, mint Jean-Luc Godard vagy Federico Fellini. A kelet-európai film nemcsak politikai pikantériája miatt lett érdekes, hanem az újhullámos kísérletezés eredeti és izgalmas csapását jelentette.

„Jó ezen az állomáson ücsörögni” – Beszélgetés Koltai Lajos operatőrrel

Leggyakrabban a „fény mágusának” nevezik, de van, aki szerint illúziódús művész. Hogyha összeállítunk egy tízes listát kedvenc magyar filmjeinkből, biztos, hogy jó néhányat ő fotografált. Megjárta Amerikát, de nem hagyott minket magunkra. Most újra Európában „állomásozik” korunk egyik legelismertebb operatőre, egy hiteles ember, Koltai Lajos.

A mindenkihez szólás szabadsága – Szabó István: Sunshine / A napfény íze

Szabó István filmje ritka reakciót váltott ki hazai közönségéből: a véleményalkotás szinte kényszerű vágyát. Hetekkel a bemutató után még mindig nem hunyt ki az indulat a film körül, amely arra tett kísérletet, hogy az elmúlt százegynéhány év magyarországi történelmét egy zsidó család, a Sonnenscheinból lett Sorsok három generációjának történetén keresztül tárja elénk. Szabó nem kevesebbre vállalkozott, minthogy egy mozifilm időkorlátai között (a film hossza 180 perc, ma itt húzódik a filmidő határa) három emberöltő magánéleti és történelmi krónikáját sűrítse filmmé, a Ferenc József-i monarchikus-időktől, két világháborún és a kommunizmus évein át a jelennel bezárólag.