„Kapuőrök vagyunk” – Villáminterjú Peter Greenawayjel

2018. október 24. – írta Jakab-Benke Nándor

A festőből lett filmes provokatőr Szolnokon tartott mesterkurzust az Alexandre Trauner Art/Filmfesztiválon, ahol barokk festészettől kezdve a hagyományos mozi haláláig sok mindenről beszélt. A fáradtság jeleit egyáltalán nem mutató 76 éves brit auteur az előadás után készségesen állt az újságírók rendelkezésére egy rövid csevegés erejéig.

Bő 160 perces lesz az új Szárnyas fejvadász

2017. augusztus 31. – írta a szerk.

2 óra 32 perc hosszú lesz a Szárnyas fejvadász 2049 – és ehhez hozzászámítandó 11 percnyi végefőcím is.

Újra bemutatják a Szárnyas fejvadászt

2014. november 14. – írta a szerk.

2015. áprilisában újra bemutatja Nagy-Britannia-szerte a BFI Ridley Scott nagy sikerű sci-fijét, a Blade Runnert.

A Szárnyas fejvadász folytatására készül Harrison Ford

2013. október 10. – írta a szerk.

A 71 éves színész már tárgyalt Ridley Scott rendezővel a szerepről. A film producerei két éve jelentették be, hogy Ridley Scott folytatást tervez 1982-es alkotásához, amely a sci-fit a bűnügyi filmek sötét világával elegyítette.

Szerzői vágás? – Gondolatok a rendezői változatokról 2.

2011. február 28. – írta Ritter György

A digitális filmforgalmazás elvárt piaci aspektusa lett, hogy a moziban vetített közösségi élményt valamiféle kiegészítés érje. A forgalmazástól és a forgatott anyagtól függően ezeknek a kiegészítéseknek (director’s cut, special edition stb.) eltérő a színvonala és tartalma. Ám ez nem jelenti azt, hogy tényleg nincsenek olyan verziók, amiket nem érdemes újranézni vagy újravásárolni.

Vágott-kép – Gondolatok a rendezői változatokról 1.

2011. február 25. – írta Ritter György

A filmgyűjtemények dolgozói restaurálások és kutatói munkák közben mindig egészítettek ki töredékes filmalkotásokat. Abel Gance és Fritz Lang munkái is átmentek ilyen restauráláson. Mégis az 1990-es évek fordulóján megjelent Michael Cimino A mennyország kapuja (Heaven’s Gate, 1980) című filmje és Ridley Scott Szárnyas fejvadásza (Blade Runner, 1982) apropóján a rendezői változat fogalma. Ez többszörös változásokkal ugyan, de manapság az alternatív forgalmazás egyik sajátosságává nőtte ki magát.

Árverésen Lugosi Béla legendás kiegészítői

2009. április 14. – írta a szerk.

Lugosi Béla Drakula-gyűrűje, vámpír névjegye és több ruhája is árverésre kerül azon az április 30-i aukción, amelyet a Profiles in History ház tart Los Angelesben – írja az MTI.

Nem az amit bevilágítasz, hanem amit sötétben hagysz* – A 2007-es Blade Runner DVD-kiadás ismertetője

2008. április 30. – írta Virginás Andrea

A Szárnyas fejvadász című film bemutatójának 2007-ben volt a 25. évfordulója. Ennek tiszteletére (és természetesen az újabb profitszerzés reményében) jelent meg az a DVD-kollekció, melynek összeállítását még 2002-ben kezdték el.  Az anyag átnézése után csakis azt írhatom: a komolyan érdeklődők nem takaríthatják meg maguknak az öt DVD anyagában való többnapos, vagy akár többhetes lubickolást.

Menekülés a jövőből – Karácsonyi Zsolt mozija

2002. október 15. – írta Karácsonyi Zsolt

Számomra a film névtelen műfaj, mintha megőrzött volna valamit saját kezdeteinek némaságából, és ettől vált névtelenné. Névtelen, mert nem volt névadója, szerzője. Furcsának tűnhet ez a kijelentés... A film végül is pillanatnyi hatásról szól, a pillanatnak pedig nincs neve, szerzője sem; talán ezért van az, hogy a legmaradandóbb fílmélményeim valahogy rendezőtlenül a levegőben maradtak, főleg a kölyökkorban látott filmek, a nyolcvanas évek sci-fi mesevilága, amelyet össze se lehet hasonlítani a mai szörnyeteg-áradattal.

A visszatérő hollywoodi „mesterember”: Ridley Scott

2001. augusztus 15. – írta Papp Sándor Zsigmond

Megsaccolni sem lehet, hányan töprengtek (filmkészítők, producerek, stúdióvezetők, kritikusok, laikusok) már azon, hogy mi a titka az amerikai filmek sikereinek. Mi vonz több millió embert a világ minden táján a mozikba, ha meglátják a plakátokon az unalomig ismert tengerentúli filmesek neveit, Mel Gibsontól Julia Robertsen át Steven Spielbergig. A recept összetevőit persze nem nehéz beazonosítani, mint ahogy az egyik kötőanyagot sem, jelesül minden jó alkotás alapját: a pénzt. Az e mögött álló félelmetes rutinériáról, a kikísérletezett és többnyire magas hatásfokkal működő klisékről, szabályszerűségekről illetve az ezeket működtető „mesteremberekről” már kevesebb szó esik. Most épp egy ilyen ízig-vérig mesterembert kívánunk bemutatni, aki alig két éve tért vissza az „élvonalba”.