Nemzedékek legjobbjai – Szomjas György: Kopaszkutya (1981)

Azt sem tudom, hogy melyik „legfontosabb” kérdéssel kezdjem. Hogy aktuális-e ma az 1981-ben készült Kopaszkutya, hogy mennyire hiteles kordokumentum, hogy jó filmnek lehet-e nevezni, vagy hogy hogyan sikerült szinte a film „melléktermékeként” egy olyan zenei albumot megszülni, ami azóta is az egyik legtöbbet hallgatott és idézett, generációkat összekötő magyar lemez lett? Úgyhogy csak szépen sorban.

Thug life – Szomjas György: Talpuk alatt fütyül a szél (1976)

A korábban rövid- és dokumentumfilmeket készítő, a Balázs Béla Stúdió egyik vezéralakjának számító Szomjas György 1976-ban leforgatott egy teljesen előzmények nélküli mozit, amely azóta is a magyar filmtörténet talán egyik legnagyobb paradoxonjának számít. Szomjas ugyanis nem kevesebbre tett kísérletet, mint hogy a westernfilmet sikeresen elvegyítse a betyár néphagyománnyal. És miközben minden filmelméleti ismeretem mellett a józan ész is azt mondatja velem, hogy ilyen műfaj nem létezhet, mégis úgy tűnik, hogy a Talpuk alatt fütyül a szél az egyetlen példája a magyar westernnek.

Lencse a periférián – Szomjas György-portré

Ha Szomjas György neve kerül említésre a magyar film iránt kicsit is elkötelezett fórumokon, két dolog azon nyomban felidéződik a beszélgetőkben. Az egyik: a műfajteremtő erővel bíró eastern kategória vászonra hívása; a másik: a szociografikus árnyaltságú, ámbátor humorral bíró témák egyéni képi szűrőn átszitázott ábrázolásai.

Nekiindulnak a magyarok, ha nem kapják meg a reggeli felesüket – Beszélgetés Szomjas Györggyel

Folytatná a Roncsfilmet Szomjas György, aki jelenleg a Roncsfilm Kettő előfilmjére gyűjt pénzt közösségi finanszírozásban. Az alternatív filmezés régi barátjaként szeretne független maradni, de azt vallja, oda kell pályázni, ahol pénzt osztanak. A Filmtettnek adott interjújában arról is mesélt, hogyan élte meg a rendszerváltást, miről beszélt Aczél Györggyel telefonon, és hogyan született meg a Roncsfilm roncsstílusa.

Képkeresők – Játékfilmek versenyben szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.

A kísérletezés és a keresés az idei szemlén sem hiányzott a játékfilmes mezőnyből. Minél több a vizuális impulzus, a multimediális hatás, minél bonyolultabb és összetettebb lesz a valóság, annál kuszábbak lesznek az érzelmek és a sorsok, annál több, árnyaltabb formára és történetre lesz szükség ezek kifejezésére. Műfajt, stílust, színészeket és képeket keresők a 34. Magyar Filmszemlén.