Tűzvészben leckéztetett juhok – A 14. TIFF zárógálája

Mindannyian ismerjük már a 14. TIFF szpotot, amelyben egy y-generációs ifjút a film sötét kezei kirántják okostelefonja bűvköréből és különféle érzelmi benyomásokra kényszerítik, végül kap egy veder vizet az arcába. A gála második vetített összeállításában a fiatalember bosszút áll, és álnok módon szembelöttyinti mindazokat, akik ezt elművelték vele, majd kajánul rágyújt.

Kaland, kincs és ritmus – Interjú Corneliu Porumboiuval, A kincs (Comoara) rendezőjével

Corneliu Porumboiu az első olyan a román új hullámos rendezők egyike, akik díjjal tértek haza fontos külföldi fesztiválokról. Első nagyjátékfilmjével, a Forradalmárokkal elnyerte a Caméra d‘Ort Cannes-ban, 2006-ban. Most, 2015-ben bemutatta a cannes-i zsűrinek A kincset, egy erős atmoszférájú, finom humorú filmmesét, gondolatébresztőt aranyról, értékekről, történelemről és számokról.

Dackorszakik – Grímur Hákonarson: Hrútar / Rams / Kosok

Izland nem pusztán a vulkánok, gejzírek, gleccserek, leszbikus miniszterelnökök és a világtörténelem legidősebb parlamentjének szigetországa, hanem a különleges házi állatfajoké is, amelyek az utóbbi időben rendkívüli szépségű filmek mellékszereplőiként tűntek fel. 2013-ban a Benedikt Erlingsson rendezte Lovak és emberek kápráztatta el a filmfesztiválok látogatóit, 2015-ben a juhokon a sor, habár Grímur Hákonárson Kosokjában (Hrútar / Rams) a címszereplő gyapjas kanok voltaképpen az emberi csökönyösséget hivatottak jelképezni.

Ezt láttuk a 14. TIFF-en 7. – Kkeut-kka-ji-gan-da / A Hard Day; Trash; Les nuits d'été / Summer Nights; București NonStop

Egy elgázolt férfi autóban elrejtve, három nagyon szegény, csatornalakó gyerek története, egy tisztes polgár, becsületes családapa, aki rejtett életet él női ruhába bújva, és egy román külvárosi trafik, egymástól nagyon különböző figurák útjának a kereszteződésében. Íme egy kis olvasnivaló ma reggelre, megnéznivaló későbbre!

Jól indul, rosszul végződik – Sabu: Ten No Chasuke / Chasuke's Journey / Tokió felett az ég

Tudjuk: az angyalok közöttünk járnak. Van, aki elhiszi, van, aki nem. Emlékszik-e valaki nyájas Olvasó Az élet csodaszépre? Frank Capra, 1947, bizony. Irtó bájos film. James Stewart (az Ember) és Henry Travers (az Angyal) utolérhetetlen kettőse láttán a néző inkább hiszi, mint nem, hogy az angyalok... És a Michaelra (Nora Ephron, 1996) emlékszik-e valaki? John Travolta, mint a részeges Mihály arkangyal, igen. Ezt a filmet nézve az ember inkább nem hiszi, hogy az angyalok... Vagy ott van Wim Wenders Berlin felett az ég című angyalfilmje. Vagy Brad Silberling Angyalok városa (1996). Jó angyalfilmek, meg rosszak.

Sapientiás hegemónia a helyi filmek versenyén

Ötödik alkalommal rendezték meg a helyi filmek versenyét a TIFF-en. Ezúttal a Művész moziban zajlott a hét döntőbe került rövidfilm vetítése, ami után kiosztották a legjobb helyi filmnek járó elismerést, illetve az Ecsetgyár által felajánlott különdíjat.