Előzetesben – Trailer-bűnök

Willy kiszabadul, Bruce Willis halott, Tom Hanks hazatér a szigetről, a zöld szója pedig emberekből készül. Mindez kiderült a filmek előzeteséből, és a következő szövegből is. Spoiler alert.

A székely nyolcvanasok nemi kultúrájának fotogenitásáról – Sós Ágnes: Szerelempatak

Jó érzékkel választott forrást Sós Ágnes rendező, amikor az idős korosztály erotikus történeteiből merített, hiszen nemcsak a társadalomtudósokat, hanem a széles közönséget is sikerült kíváncsivá tennie. A filmben szereplő 80 fölöttiek nem rejtik véka alá, amit a testi és a lelki szerelemről tapasztaltak. Az emberi tapasztalatok eme intim dimenzióját azonban nem mindegy, hogy milyen képekkel, módszerekkel teszik láthatóvá.

Vágott-kép – Gondolatok a rendezői változatokról 1.

A filmgyűjtemények dolgozói restaurálások és kutatói munkák közben mindig egészítettek ki töredékes filmalkotásokat. Abel Gance és Fritz Lang munkái is átmentek ilyen restauráláson. Mégis az 1990-es évek fordulóján megjelent Michael Cimino A mennyország kapuja (Heaven’s Gate, 1980) című filmje és Ridley Scott Szárnyas fejvadásza (Blade Runner, 1982) apropóján a rendezői változat fogalma. Ez többszörös változásokkal ugyan, de manapság az alternatív forgalmazás egyik sajátosságává nőtte ki magát.

Ari és ARRI – Beszélgetés Ari Károly vágóval

Bár a vezetéknevem Libor, mégsincs az égvilágon semmi közöm a London InterBank Offered Rate-hez. Ari Károlyról is sokan gondolják azt, hogy több, mint névrokona a filmipari gépeket gyártó német ARRI cégnek. A nevek hasonlósága véletlen, Ari Károly azonban történetesen nagyon is szoros kapcsolatban áll az ARRI Laserrel.

Filmtörténet tizennégy részben (VI.) – Orosz montázsiskolák II.

A montázs fejlődése Eisenstein elméletének megjelenésével vett új fordulatot. Az orosz mester filmjeiben később a harsány „attrakciók montázsa” helyébe fokozatosan a filozofikusabb, még elvontabb „intellektuális montázs” lép. Ám a hatalmas, műveletlen néptömegek közötti politikai agitációra a mindenféle „művészieskedéstől” mentes, egyszerű, közérthető mozgóképek a legalkalmasabbak. A pudovkini, majd a dovzsenkói stílussal a bonyolult montázsbűvészkedések kora végképp lejár.

Filmiskola 6. – A montázs (II. rész)

Arról, hogy a montázs szempontjából a különböző képkivágások (plánok), kompozíciók, valamint mozgások hogyan viszonyulnak egymáshoz, az előző számban volt szó. Vizsgáljuk meg ugyanilyen szempontból az objektívek látószögét, és a megvilágítás jellegét is, ugyanis a snittek egymáshoz való illeszkedésében az utóbbiaknak is fontos szerepük van.