Aki tudta, mit rejt Bőrpofa maszkja – Tobe Hooper-portré

Slapstick-komédiával kezdte, allegorikus töltetű hippifilmmel folytatta, ám végül egy emberi bőrből készült maszkot viselő texasi torzszülött vadul berregő láncfűrésze karcolta rá a tavaly elhunyt Tobe Hooper nevét a filmtörténelem halhatatlan nevű rendezőinek tablójára. Bár a karrierjét beindító, 1974-es A texasi láncfűrészes mészárlás zsenialitására sosem sikerült rálicitálnia, ráadásul életműve is igencsak vegyes minőségű filmekből tevődik össze, kétségtelen, hogy máig ő az egyik legmeghatározóbb horrorfilmes ikon.

Egy játékos naplója – Michael Cimino-portré

Az idén 120. évét taposó filmtörténet számos kiváló alkotója között kevés olyan megosztó művész és személyiség volt, mint Michael Cimino. A párhuzamosan zseninek és pancsernek is tartott rendező életművét a folyamatos kockáztatás és a rendezői hatalommal való visszaélés jellemzi, nevével pedig örökre összeforrt a tiszavirág életű hollywoodi auteur-korszak és egy komplett stúdió bukása.

Welcome to the Jungle – A vietnami háború az amerikai filmben II.

Ahogy az összefoglalónk előző részéből kiderült, nem sokkal a háború után már megjelenik a veterán-tematika az amerikai filmben. A vietnamos filmek évtizede azonban a nyolcvanas évek: ahogyan anno a katonák, most a filmkészítők is ellátogatnak a dzsungelbe, ahol az ellenség mellett szélsőséges időjárás, szúnyogok és költségvetési problémák is rejtőznek.

Vietkongok és veteránok – A vietnami háború az amerikai filmben I.

Amerika mindegyik háborúja rányomta bélyegét az utána következő korszak filmgyártására. Noha az elsöprő győztes morálban és számokban egyaránt a második világháború és filmjei, a második indokínai háború (azaz annak amerikai katonai beavatkozása) fontos esztétikai, szemléleti és hangnembéli váltást hozott a műfajban.

Út a tébolyba – Francis Ford Coppola: Apocalypse Now / Apokalipszis most

Az Apokalipszis most egy vietnami háborús film. Ugyanakkor egy Joseph Conrad-adaptáció is. De mindenekelőtt útifilm. Nemcsak a szó szoros, filmen látható értelmében, amint a főhős a Nung folyón hajózik felfele, hanem a szó fausti, pokoljárás-értelmében, utazás az emberi elme legsötétebb bugyrai felé. Ezt az utat nemcsak a főhős és vele a néző teszi meg, hanem a stáb is, több hónapos, emberpróbáló forgatási pokoljárásában.