Homo interneticus – Werner Herzog: Lo and Behold, Reveries of the Connected World

Témaválasztásától függetlenül számomra mindig egyetlen dolog tűnt fontosnak Herzog dokumentumfilmjeiben. Jó, tudom, rengeteg mindent kinyomozott, felkutatta Kitezh városát, bevonult a halálra ítéltek közé, de munkássága szempontjából mindez csak ürügy arra, hogy az emberi lélekhez akár egy miliméterrel is közelebb férkőzhessen. Ars poeticáját saját fogalmaival írja körül a legjobban, rengeteg interjúban hangsúlyozza, hogy az „eksztatikus igazságot” keresi, s ennek szócsöveként mindig a rögzített valóság realizmusa felett marad, míg egy gép lencséjén keresztül tekint a lélek mélyére.

Az „extatikus igazság” nyomában – Beszélgetés Werner Herzog filmrendezővel

Kikiáltották már mindennek: megalománnak, zseninek, őrült, kiégett talentumnak. Klaus Kinski mellett passzív-agresszív szerepet töltött be, „se veled se nélküled” típusú kapcsolatuktól sistergett a mozivászon. Együttműködésük végeszakadtával nem igazán állt talpra játékfilmesként, így az elmúlt 30 évben „csak” a világ egyik legjobb dokumentumfilmeseként jegyezték. A 68 éves világcsavargóval a Thesszalonikiban beszéltünk, ahol Arany Alexander-díjat vett át életmű-retrospektívje alkalmából.

Az ember, aki hallotta a csend mögött az ordítást – Werner Herzog-portré 2.

„Nincs harmónia az univerzumban” – mondja Werner Herzog, aki egész életművében ezt a filozófiát próbálta megfogalmazni a lehető legköltőibb módon. Az Aguirre, Isten haragjától a Fitzcarraldóig kizárólag remekművek jelezték a gondolat finomodásának fázisait, de a későbbi, fáradtabb művek is egy szokatlanul elszánt direktort mutatnak be, akinek mindig van mondanivalója.

Az ember, aki hallotta a csend mögött az ordítást – Werner Herzog-portré 1.

Az egykori modernista zseni, botrányhős és celluloidköltő Werner Herzog számtalan feledhetetlen alkotással ajándékozta meg a filmtörténelmet. A 90-es években szinte végig hallgató direktor az ezredfordulót követően újra erőre kapott, 2009-ben pedig egyenesen két filmet is tető alá hozott. Ezek közül a Mocskos zsaru most kerül a magyarországi mozikba (Romániában már bemutatták – a szerk.), ami jó apropó az életmű áttekintéséhez.