Boros Zoltán

Boros Zoltán

Boros Zoltán - filmrendező, zeneszerző, televízió-szerkesztő. Szül. Gyanta, Bihar megye, Románia, 1939. július 29. Édesapja Boros Ferenc református lelkész, író, műfordító, édesanyja Boros (Winkler) Mária, zenetanárnő. Nős (utolsó) házasságkötésének éve 1982. Házastársa: Boros Veronika, televízió szerkesztő.


Gyermekei: Boros Attila, sz. év 1976 elektronikai mérnök, Boros Márton Zoltán, sz. év 1987, műszaki egyetemi hallgató.

Vallása: református.

Legfelső iskolai végzettsége: zenetanár, karmester. Tanulmányai: A kolozsvári Bolyai Egyetem filológia, magyar szak 1955-től, politikai okokból kizárva 1958-ban. „Gheorghe Dima” Zenekonzervatórium Kolozsvár bef. 1967.

Életpályája: 1967-69 szabadfoglalkozású zenész, 1969-71 a nagyváradi Állami Színház karmestere, 1971-85 a Román Tv magyar adásának szerkesztője, 1985-89 a Román Rádió és Tv zenei rendezője, jazz együttes vezetője, 1990-2002 a magyar adas főszerkesztője. 2002- stúdióvezető, 2004-2006 HírTV, bukaresti tudósító.


Életmű. 1969-71 között az Állami Színház karmestereként a szórakoztató zenés előadásokat mellett számos drámai előadásnak komponált kísérőzenét. 1971-ben, a kevéssel azelőtt (69-ben) megalakult országos magyar nyelvű televízióműsor szerkesztőségéhez szerződött. Eleinte zenei műsorokat készített, a hetvenes évek közepétől pedig többműfajú 70-90 perces nyilvános adásokat, amelyekben a hely- és a kultúrtörténeti jelleg uralkodott, sok zenével. Ezek az adások ­meta­kom­mu­ni­ká­ci­ós esz­kö­zök­kel bá­to­rí­tó, meg­ma­ra­dás­ra ösz­tön­ző, az össze­tar­to­zás ér­zé­sét erő­sí­tő üze­ne­tet jut­tat­tak el a ro­má­ni­ai ma­gyar né­zők­höz. A Mondod-e még című másfél órás színes filmben (szövegkönyv, zenei összeállítás) a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium történetét elevenítette fel, Sütő András narrátori közreműködésével. Ez egyike volt az első filmeknek, amit a nyolcvanas években a Magyar Televízió is átvett a román társintézménytől. Mikor a magyar nyelvű televízióműsort 1986-ban megszűntették, zenei rendezőként működött tovább az intézményen belül. 1984-91 között rendszeresen koncertezett és lemez-felvételeket készített jazz-együttesével.
1989 de­cem­ber 22-én a tö­meg­gel együtt a Ro­mán Te­le­ví­zi­ó­hoz ment, az elsők között szólalt meg ma­gya­rul a „Sza­bad Ro­mán Te­le­ví­zió” kép­er­nyő­jén és részt vett a forradalmat közvetítő négyes Stú­dió mun­ká­já­ban. 1990 ja­nu­ár­já­ban né­hány ré­gi mun­ka­társ­sal és fi­a­tal ér­tel­mi­sé­gi­ek­kel új­ra­in­dí­tot­ta a Ro­mán Te­le­ví­zió ma­gyar nyel­vű adá­sát. Munkatársai meg­vá­lasz­tot­ták fő­szer­kesz­tő­nek. Irá­nyí­tá­sa alatt a ma­gyar adás szervezetileg önálló szerkesztőségként működött, és az új hely­zet­ben nem a bur­kolt, ha­nem a szó­ki­mon­dó, vi­lá­gos meg­fo­gal­ma­zást vá­lasz­tot­ta. Az erdélyi magyar politikai élet rétegződése után pedig nemcsak az RMDSZ, hanem minden számottevő vélemény megszólalt a képernyőn. Szókimondásáért gyakran érték támadások a hatalom részéről. A B.Z. főszerkesztősége alatt megfogalmazott stratégiai alapelvek szerint a megnövekedett média-kínálatban az adás identitását nem a formák világában, hanem a sajátos gondolatiságban kereste, a ro­má­ni­ai ma­gyar nem­ze­ti kö­zös­ség szol­gá­la­tá­nak, mint alap­elv­nek, az ér­vé­nye­sí­té­sé­ben. Követendő értékrendnek, életmodellnek az ál­ta­lá­no­san el­fo­ga­dott ke­resz­tény er­köl­csi nor­má­kat tartották. Célközönségnek nemcsak a magyarokat tekintették, hanem általában a magyarul beszélőket és a románul értőket (feliratok). A délutáni magyar adást nagyon sok román is nézte, né­zett­sé­gi mutatói a román for­ra­da­lom utá­ni évek­ben meg­kö­ze­lí­tet­ték az esti híradóét, Főszerkesztősége alatt a Román Televízió Társaság Magyar szerkesztősége 2001-ben megkapta a Magyar Köztársaság Kisebbségekért Díját.
Az 1996 után kormányzati pozícióban lévő magyar érdekképviselet egyes vezetői kifogásolták, hogy a kialakuló-félben levő erdélyi magyar politikai pluralizmus egyéb szereplői is szóhoz jutnak a közszolgálati televízió magyar adásában és 2002-ben a köztévé elnökénél kezdeményezték Boros Zoltán nyugdíjazását, főszerkesztői szerződésének lejárta előtt.
B.Z. a Ma­gyar Új­ság­írók Ro­má­ni­ai Egye­sü­le­te au­di­o­vi­zu­á­lis al­el­nök­ekét ar­ra tö­re­ke­dett, hogy az újságíró egyesületben az írott és az elektronikus sajtó egyenrangú képviseletet nyerjen, a Kár­pát-me­den­cé­ben mű­kö­dő, ma­gyar nyel­vű mű­so­ro­kat szó­ró rá­di­ók és te­le­ví­zi­ók kö­zött ter­mé­sze­tes partneri kap­cso­lat ala­kul­jon ki. El­kép­ze­lé­sét a ma­gyar nyel­vű mű­hol­das műsorok re­gi­o­ná­lis jellegű továbbfejlesztéséről, kívánatos együttműködéséről erdélyi és magyarországi lapokban hozta nyil­vá­nos­ság­ra Össze­füg­gő ma­gyar nyel­vű elekt­ro­ni­kus mé­dia, In­te­rak­tív ma­gyar nyel­vű re­gi­o­ná­lis te­le­ví­zió, Ma­gyar mé­dia-ga­la­xis címekkel.

Ezt írtuk róla

A Magyar Adás hintáján – Boros Zoltán tévés évei

2018. december 31.

Boros Zoltán a romániai magyar elektronikus média egyik legsokoldalúbb személyisége. Kiváló szervező, szerkesztő, riporter, műsorvezető, rendező, hangmérnök, zeneszerző, és nem utolsósorban jazz-zongorista.

Filmjei a Filmtetten

Rhapsodia demographica

Színes dokumentumfilm, 1996
Zene

Magyarországon, de főként a magyarlakta peremvidékeken vészesen fogy a magyar. A film Erdélyt veszi nagyító alá. Hova tűntek a magyarok, miért fogynak el? Ez a megrendítő film a CSEND-ről szól, a mély sírba merülő csendről. Valójában azonban KIÁLTÁS akar lenni az életért. Kalotaszeg, Szilágyság, Barcaság, Mezőség. A forgatócsoport megkísérli tetten érni az elmúlást [...]

Boros Zoltán

Friss film és sorozat

Szavazó

Kinek a Criterion Closet Picks-videójára lennél kíváncsi?

Szavazó

Kinek a Criterion Closet Picks-videójára lennél kíváncsi?

Friss film és sorozat