Boros Zoltán - filmrendező, zeneszerző, televízió-szerkesztő. Szül. Gyanta, Bihar megye, Románia, 1939. július 29. Édesapja Boros Ferenc református lelkész, író, műfordító, édesanyja Boros (Winkler) Mária, zenetanárnő. Nős (utolsó) házasságkötésének éve 1982. Házastársa: Boros Veronika, televízió szerkesztő.
Gyermekei: Boros Attila, sz. év 1976 elektronikai mérnök, Boros Márton Zoltán, sz. év 1987, műszaki egyetemi hallgató.
Vallása: református.
Legfelső iskolai végzettsége: zenetanár, karmester. Tanulmányai: A kolozsvári Bolyai Egyetem filológia, magyar szak 1955-től, politikai okokból kizárva 1958-ban. „Gheorghe Dima” Zenekonzervatórium Kolozsvár bef. 1967.
Életpályája: 1967-69 szabadfoglalkozású zenész, 1969-71 a nagyváradi Állami Színház karmestere, 1971-85 a Román Tv magyar adásának szerkesztője, 1985-89 a Román Rádió és Tv zenei rendezője, jazz együttes vezetője, 1990-2002 a magyar adas főszerkesztője. 2002- stúdióvezető, 2004-2006 HírTV, bukaresti tudósító.
Életmű. 1969-71 között az Állami Színház karmestereként a szórakoztató zenés előadásokat mellett számos drámai előadásnak komponált kísérőzenét. 1971-ben, a kevéssel azelőtt (69-ben) megalakult országos magyar nyelvű televízióműsor szerkesztőségéhez szerződött. Eleinte zenei műsorokat készített, a hetvenes évek közepétől pedig többműfajú 70-90 perces nyilvános adásokat, amelyekben a hely- és a kultúrtörténeti jelleg uralkodott, sok zenével. Ezek az adások metakommunikációs eszközökkel bátorító, megmaradásra ösztönző, az összetartozás érzését erősítő üzenetet juttattak el a romániai magyar nézőkhöz. A Mondod-e még című másfél órás színes filmben (szövegkönyv, zenei összeállítás) a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium történetét elevenítette fel, Sütő András narrátori közreműködésével. Ez egyike volt az első filmeknek, amit a nyolcvanas években a Magyar Televízió is átvett a román társintézménytől. Mikor a magyar nyelvű televízióműsort 1986-ban megszűntették, zenei rendezőként működött tovább az intézményen belül. 1984-91 között rendszeresen koncertezett és lemez-felvételeket készített jazz-együttesével.
1989 december 22-én a tömeggel együtt a Román Televízióhoz ment, az elsők között szólalt meg magyarul a „Szabad Román Televízió” képernyőjén és részt vett a forradalmat közvetítő négyes Stúdió munkájában. 1990 januárjában néhány régi munkatárssal és fiatal értelmiségiekkel újraindította a Román Televízió magyar nyelvű adását. Munkatársai megválasztották főszerkesztőnek. Irányítása alatt a magyar adás szervezetileg önálló szerkesztőségként működött, és az új helyzetben nem a burkolt, hanem a szókimondó, világos megfogalmazást választotta. Az erdélyi magyar politikai élet rétegződése után pedig nemcsak az RMDSZ, hanem minden számottevő vélemény megszólalt a képernyőn. Szókimondásáért gyakran érték támadások a hatalom részéről. A B.Z. főszerkesztősége alatt megfogalmazott stratégiai alapelvek szerint a megnövekedett média-kínálatban az adás identitását nem a formák világában, hanem a sajátos gondolatiságban kereste, a romániai magyar nemzeti közösség szolgálatának, mint alapelvnek, az érvényesítésében. Követendő értékrendnek, életmodellnek az általánosan elfogadott keresztény erkölcsi normákat tartották. Célközönségnek nemcsak a magyarokat tekintették, hanem általában a magyarul beszélőket és a románul értőket (feliratok). A délutáni magyar adást nagyon sok román is nézte, nézettségi mutatói a román forradalom utáni években megközelítették az esti híradóét, Főszerkesztősége alatt a Román Televízió Társaság Magyar szerkesztősége 2001-ben megkapta a Magyar Köztársaság Kisebbségekért Díját.
Az 1996 után kormányzati pozícióban lévő magyar érdekképviselet egyes vezetői kifogásolták, hogy a kialakuló-félben levő erdélyi magyar politikai pluralizmus egyéb szereplői is szóhoz jutnak a közszolgálati televízió magyar adásában és 2002-ben a köztévé elnökénél kezdeményezték Boros Zoltán nyugdíjazását, főszerkesztői szerződésének lejárta előtt.
B.Z. a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete audiovizuális alelnökekét arra törekedett, hogy az újságíró egyesületben az írott és az elektronikus sajtó egyenrangú képviseletet nyerjen, a Kárpát-medencében működő, magyar nyelvű műsorokat szóró rádiók és televíziók között természetes partneri kapcsolat alakuljon ki. Elképzelését a magyar nyelvű műholdas műsorok regionális jellegű továbbfejlesztéséről, kívánatos együttműködéséről erdélyi és magyarországi lapokban hozta nyilvánosságra Összefüggő magyar nyelvű elektronikus média, Interaktív magyar nyelvű regionális televízió, Magyar média-galaxis címekkel.