/ /

Erdélyi Filmtár

Mi az az Erdélyi Filmtár?

Erdélyi Magyar Dokumentumfilmes Adatbázis

Egy-egy dokumentumfilm átlagos „élete” jó esetben 5–6 év, az a periódus, amikor fesztiválokon vetítik, televíziócsatornákon sugározzák. Idővel, azonban a film témája aktualitását veszti, a felvételi technika lassan elévül, a film pedig kihull a köztudatból.

Az Erdélyi Magyar Dokumentumfilmes Adatbázis (röviden: Erdélyi Filmtár) célja megakadályozni, hogy ezek a filmek nyomtalanul eltűnjenek. A film adatainak rögzítése mellett szándékunkban áll a film jogtulajdonosának beleegyezésével egy-egy példányt négy kolozsvári könyvtárba eljuttatni, ahol kutatók, a téma iránt érdeklődő személyek megnézhetik az illető filmet.

Az erdélyi magyar dokumentumfilmek meghatározásakor a tágabb értelmezést használtuk, így annak tekintünk minden erdélyi alkotó által készített, illetve Erdélyben forgatott, erdélyi témájú dokumentumfilmet.

Szeretnénk minél teljesebbé tenni az adatbázist, ezért amennyiben adatokkal szeretné kibővíteni azt, illetve észrevételei vannak a listában szereplő adatokkal kapcsolatban, kérjük írjon a zagoni.balint@filmtett.ro címre.

A projektben együttműködik a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Sapientia EMTE, a Duna Műhely, a Dunatáj Alapítvány és a Tranzit Alapítvány. Támogató a Bethlen Gábor Alap.

Zágoni Bálint,
projektvezető


Gyimesi borbély

47 perc, 2009. Rendező: Zsigmond Dezső.

Bilibók Péter pici borbélyműhelyében ott lakozik az egész gyimesi világ. Pedig csak a környékbeli erdőlők, gáterosok, juhászok, bácsok, gazdálkodók, és tanítók, földönfutú és maffiózók, csángómagyarok és románok és románok és még ki tudja, hányféle ember jár ide, beleértve természetesen a közeli csendőrőrs parancsnokát és legénységét is. Bilibók Péter műhelyének fodrásztükre ...

10

Nagyanyáink feredői

53 perc, 2003. Rendező: Seprődi Kiss Attila.

Hazánk legkeletibb megyéjében, Háromszék Vármegyében, a Kárpátkönyökben, valaha híres fürdők működtek, melyek vetekedtek Karlsbaddal, Marienbaddal vagy Herkulesfürdővel, de a sors, nevezzük meg: a szocializmus –kegyetlenül elbánt velük, úri passziónak, rongyrázásnak tartotta a gyógyulásának e kies helyeit. A legszerencsétlenebbül Előpatak járt, pedig a szerb király is felkereste isiászát...

10

Földhöz vert csoda

Színes magyar dokumentumfilm, 24 perc, 2008. Rendező: Zsigmond Attila.

Rafi Lajos Gyergyószárhegyen él, 37 éves. Csatornakészítő és költő. Sorsa ellen hol lázong, hol megbékél vele, akárcsak nemzettsége törvényeivel, szokásaival. Cigányságát büszkén viseli, nehezebben azt, hogy zsugorodnak a család megélhetését biztosító lehetőségek: a műanyagok és a nagyüzemi eljárások lassan végleg kiszorítják a csatornás kézművességet. Rafi Lajos költészete...

10

"Csak ritka a fenyőfa, ez a baj" – A szarvasi székelyek története

Magyar dokumentumfilm, 50 perc, 2010. Rendező: Sári Zsuzsa.

A szarvasi szárazmalom gondnoka, Bács József még a romániai forradalom előtt, végső elkeseredésében szökött Székelyföldről az anyaországba, és ott próbált meg boldogulni. Házának udvarában van egy kis földkupac, amelyre ha föllép, úgy érzi, mintha otthon, a Hargita hegyén lenne...

10

Csillagösvény

Dokumentumfilm, 74 perc, 2004. Rendező: Moys Zoltán, Vándor Attila.

A CSILLAGÖSVÉNY c. film a Böjte Csaba ferences szerzetes alapította Dévai Szent Ferenc Alapítvány történetét és tevékenységét hivatott bemutatni. Azt a gyermekmentő munkát, amely idáig több mint 500 árva vagy családból kihullt erdélyi gyermeknek adott otthont, iskolát és hitet. A film szereplői, Csaba testvér és önzetlen munkatársai segítenek visszatalálni a nézőnek arra az Égi Ösvényre, amelyről...

10

Nekem a hangomat a jóisten adta

Színes film, 55 perc, 2005. Rendező: Karácsony M. Erika.

Maneszes Mária, Mariska néni, magyarszováti énekes asszony. Hagyományos kenyérsütést mutat be. Karácsonyi kántálásokat énekel: “Mikor Szűz Mária a földön járt”. Bethlehemezésről mesél, képileg is bemutatva. Szilveszteri játékokrül, szokásokrül. Bemutatásra kerül a turka, Szováton a turkát alakító játékos négykézlábra ereszkedik, testét szőttessel fedik be. Ez a farsangi dramatikus játékok...

10

A látó ember - Wass Albert portré

50 perc, 1998. Rendező: Maksay Ágnes, Tabacu Marius.

Az 1998 januárjában készült utolsó interjú feldolgozása alapján készült az író egész életét átfogó dokumentumfilm. A Kard és kasza valamint a Farkasverem című regényekből felhasznált idézetek, valamint a személyes vallomások nyomán rekonstruált életút a film.

10

Székelyföldi szolgasorsok

Színes film, 59 perc, 2004. Rendező: Moharos Attila.

A szolgaság intézményeinek régi hagyományai vannak Erdély-szerte, így Székelyföldön is. A Fülöp test-vérek története 1999-ben kezdődik, és 2004-ben felnőtté válásukkor fejeződik be. Sorsukon keresz-tül ismerjük meg a modernkori szolgaságot

10

Aranykalyiba

Színes film, 56 perc, 2003. Rendező: Zsigmond Dezső.

A kiskamasz Emil nyárra fölmegy a havasokba az állatokkal, s csak a tél beállta előtt tér vissza. Egyetlen társasága a szomszédos hegyoldalon élő nagyobb fiú. Mindenben önállóan kell döntenie, s noha gyermek még, a felelősség komollyá érleli.

9