Amikor hasba rúg a múlt – Reisz Gábor: Rossz versek

Az élet még furcsább és még megmagyarázhatatlanabb Reisz Gábor második nagyjátékfilmjében, ami ismét egy szakítás utáni válságban lévő, a kapunyitástól rettegő és a magyar mindennapokba belefásuló harmincas férfiről szól. Bár a felszínen sok az egyezés, a Rossz versek nem tekinthető a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan 2-nek.

„Rohanunk, és közben vágyakozunk egy másik idő felé” – Interjú Szilágyi Zsófia rendezővel és Péli Sári gyártásvezetővel az Egy nap kapcsán

Egyszerű, hiteles és nagyon magyar film az Egy nap az anyák munkájáról és az örökös rohanásról, de Szilágyi Zsófiát nem a nőiség kérdései érdekeltek igazán a filmben. Erről, és a rendezés nélküli évekről, a minimalizmushoz szükséges bátorságról, valamint a közéleti megnyilatkozásáról is beszélgettünk vele és Péli Sári gyártásvezetővel.

Én csináljam többet, vagy te? – Nagypál Orsi: Nyitva

Milyen az intimitás egy többéves kapcsolatban? Normális-e, hogy a szex helyét átveszi a sorozatnézés és szendvicsevés az ágyban? És ha nem, akkor vissza tudja hozni a szenvedélyt egy harmadik? A rövidfilmjei és a Terápia-epizódjai révén ismert Nagypál Orsi dramedyje ezt a már sokszor reprezentált, jól ismert kérdéskört próbálja kibontani.

„A női tartás olyan titok, amire férfiként nagyon kíváncsi vagyok” – Beszélgetés a diák-Oscar-díjas Kovács Istvánnal

Idén sem maradtunk Oscar nélkül: egy idegen nyelvű (Saul fia) és egy kisfilmes (Mindenki) díj után most diák-Oscart nyert magyar rendező. De mi is az a diák-Oscar? És hogyan jön a magyar diplomafilmhez Angelina Jolie? Kovács Istvánnal a vajdasági gyerekkoráról, a háttérben zajló délszláv háborúról, és persze a szarajevói ostrom alatt játszódó, Oscar-díjas kisfilmjéről beszélgettünk.

Budapest Noir – Ujj Mészáros Károly: X – A rendszerből törölve

Ujj Mészáros Károly új filmjével egy olyan zsánert honosít meg a magyar filmben, amely az utóbbi években valóságos diadalmenetet járt be irodalomban és filmben egyaránt: a skandináv krimit/thrillert. A nordic noir itt azonban nagyon is eastern noirrá válik: az X az egyik legpolitikusabb magyar film, amely mostanában készült, anélkül, hogy a szájbarágós aktualizálás csapdájába esne.

„Próbáltam soha nem éreztetni vele azt, hogy hibás lenne” – Beszélgetés Tuza-Ritter Bernadettel, az Egy nő fogságban rendezőjével

Az Egy nő fogságban felvételi projektnek indult, majd első magyar egészestés filmként bekerült a Sundance versenyprogramjába. A román újhullám, a Disney-féle Hamupipőke és Fellini is inspirálta, árulta el Tuza-Ritter Bernadett, aki annak a fiatal filmes generációnak a tagja, amelyik bizonyítani szeretné, hogy a dokumentumfilm moziba való. 

„Láttam, hogy gyűrött zakóban üti Marlowe fejét egy sikátorban” – Beszélgetés Gigor Attilával a 10 éves Nyomozóról

Tíz éve, 2008. október 2-án került mozikba az új évszázad egyik legjobb magyar filmje, A nyomozó. Az író-rendező Gigor Attilával jubileumi nagyinterjúban jártunk utána, hogyan forgatta ki a krimit a becsontosodott toposzaiból, és teremtette meg Anger Zsolttal az emlékezetes, tikkelő kórboncnok figuráját.

Utolsó tisztelgés a házimozi aranykora előtt – Csizmazia Gábor: Volt egyszer egy téka

A tékázásról, mint életérzésről az tud igazán jó filmet forgatni, aki valaha maga is foglalkozott ilyesmivel, és imádta is csinálni. Ezért is lett annyira különleges Csizmazia „Cheese” Gábor Volt egyszer egy téka című dokumentumfilmje, amelynek minden kockájában érezni, hogy pont abból a két alapvető összetevőből van iszonyúan sok benne, ami egy jó téka beindításához is elengedhetetlen: szívből és lélekből.