Megjelent a Prizma harmadik száma


Erotika és pornográfia címmel megjelent a Prizma harmadik száma. A koncepció mögött az a felismerés áll, hogy a magyar filmes szaksajtó a fenti jelenségekkel méltatlanul csekély mértékben foglalkozik, és ezért hazánkban nem indult meg a pornográf mozgóképpel kapcsolatos filmelméleti és filmesztétikai kérdések feldolgozása.

Az internet hétköznapi gyakorlatba való beépülésével az erotikus és pornográf vizuális tartalmak minden eddiginél könnyebben elérhetővé váltak az egyéni felhasználó számára. Egyfelől tehát a pornográfia az internetes videómegosztókon keresztül a tömegkultúra részévé vált, másfelől az utóbbi évek művészfilm-termésében is feltűnően központi motívumként szerepel. Pontosan a magyar nyelven olvasható szakirodalom szerény mennyiségének köszönhető, hogy az erotikus film, a szexfilm és a pornófilm kategóriája közötti precíz distinkció a témát tárgyaló hazai diskurzus egyik leggyengébb pontja.

A Téma-rovatban Farkas Gábor az internetes homepornó narratológiai vetületeit vizsgálja, Sepsi László a filmklasszikusokból készülő pornó-remake-ek és a zsánerparódiák történetkezelését a kulturális evolúció és a motívum-öröklődés kontextusában veszi górcső alá, Linda Williams tanulmánya pedig a pornó és a musical műfaját állítja egymással párhuzamba. Kis Kata Catherine Breillat filmjeit tárgyalja a szerzőiség és a feminizmus szempontjából, majd Lénárt András a spanyol erotikus film és a cenzúrapolitika kapcsolatának történetét mutatja be. Nemes Z. Márió Jörg Buttgereit alkotásaiban az erotika és a halál összefonódását elemzi, ezt követően Tóth Zoltán János a pornógráfia realitás-esztétikáját kritikai-filozófiai szempontból vizsgáló cikke olvasható. A rovatot Chuck Palahniuk Utómunka című novellája zárja, amely szorosan kötődik az internetes pornográfiához, illetve a pornográfia és reprezentáció viszonyának kérdéséhez.

A kísérleti és kisjátékfilm-rovatban Lichter Péter az osztrák kísérleti filmes Peter Tscherkassky munkásságát mutatja be, majd ezt követően egy a rendezővel készített interjút is közlünk. Orosz Anna Ida esszéje Ulrich Gábor a testiséget és a haláltáncot összekapcsoló animációinak világába vezeti be az olvasót.

A Kritika-rovatban Szalay Dorottya és Sepsi László könyvrecenziója, illetve Jankovics Márton filmkritikája olvasható.



Kapcsolódó