/ / /

Szakemberek a filmfinanszírozás jövőjéről

Hír

Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a forgatókönyvek elbírálására a kialakulóban lévő új filmfinanszírozási rendszerben, és jobban számításba kellene venni a filmek utóéletét, valamint a filmforgalmazást – hangzott el szerdán Budapesten a magyar film jövőjéről rendezett kerekasztal-beszélgetésen. (kultúra.hu)

A több filmes szakember, köztük Divinyi Réka, Goda Krisztina, Kálomista Gábor, Paczolay Béla, Fonyó Gergő és Szász Attila részvételével megrendezett beszélgetésen Divinyi Réka forgatókönyvíró úgy vélte: a forgatókönyv lehetne a támogatások új struktúrájának alapja. Saját tapasztalatait felidézve beszélt arról, hogy az elmúlt időszakban több olyan könyve is volt, amely „az első körben elbukott", de később mégis sok díjat kapott. „Vagy nem volt kompetens grémium, vagy nem a forgatókönyvet, hanem az alkotókat ítélték meg" – jegyezte meg.

Divinyi Réka szerint az új rendszerben a terveknek azt a kérdést kell megválaszolniuk, hogy az alkotások majd valódi sikert és érdeklődést tudnak-e kiváltani. Hangsúlyozta, hogy nincs szó a közönségfilm és a művészfilm ellentétéről. „Ha minőséget képviselünk, akkor visszanyerjük a közönség bizalmát" – mutatott rá.

Kálomista Gábor

Hasonló véleményt fogalmazott meg a kerekasztal-beszélgetésen Kálomista Gábor producer, a Magyar Producerek Szövetségének vezetője. A rendszer „már elég rég megérett a változásra", haláltusáját vívta – mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi években túl nagy hangsúlyt kapott a kapcsolatrendszer, nem figyelték az alkotók előéletét, munkásságát. Kálomista Gábor szerint a szakma homokba dugta a fejét, túltermelés folyt, rossz minőségű filmek készültek. „Fel kell mérni, hány olyan rendező van, aki képes nagyjátékfilmet készíteni" – jegyezte meg, hangsúlyozva ugyanakkor: fontosnak tartja, hogy a fiatal tehetségek is „fel tudjanak jönni", hogy még nagyobb figyelmet fordítsanak az elsőfilmesek támogatására. „Kezd kialakulni egyfajta rend" - mondta, hozzátéve: „senki ellen sem folyik semmi, de tisztább, új alapok kellenek a filmvilágban".

Goda Krisztina rendező a beszélgetésen kiemelte: kerülni kell a filmgyártás legkárosabb és legrégebbi vitáját, a közönségfilm és a művészfilm ellentétének taglalását. „Mindkét műfaj megél egymás mellett, a minőséget kell támogatni a nagyszámú, gyenge művész- és közönségfilmes törekvés helyett" – fogalmazott. A rendező véleménye szerint nem kell minden egyes magyar filmen számon kérni a nézőszámot. Goda Krisztina ugyanakkor utalt arra, hogy valamiféle mércére szükség van, ha ez nem a nézőszám, akkor a nemzetközi fogadtatást, díjakat érdemes figyelembe venni. „Az a gond, ha egyik kategóriában sem teljesít jól egy film" – fejtette ki. Goda Krisztina szerint a normatív támogatás nem volt rossz, és jó lenne, ha valamiféle módon a jövőben is megmaradna. A rendező felhívta a figyelmet a koprodukciók jelentőségére is, mint mondta, a koprodukció „fontos alternatívája lesz a magyar filmnek".

A kerekasztal-beszélgetésen résztvevő szakemberek kitértek a forgalmazás kérdésére, szerintük ezen is sokat kell változtatni, hogy a magyar filmeknek esélyük legyen a hollywoodi produkciókkal szemben. A filmhez hozzátartozik annak utóélete is – mutattak rá.