Meghalt Maár Gyula filmrendező


80 éves korában elhunyt Maár Gyula filmrendező, forgatókönyvíró, Törőcsik Mari férje. Tájékoztatásuk szerint a művész péntek este hunyt el a budapesti Kútvölgyi kórházban.

Életének 80. évében meghalt Maár Gyula Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező – közölte a család szombaton.

Maár Gyula 1934. augusztus 2-án született Budapesten. A jómódú, de később elszegényedő budapesti polgárcsaládban felnövő fiú először az irodalom világában próbálta megtalálni a helyét. Filmes pályafutását csak harmincévesen kezdhette el, mivel „osztályidegenként” nem vették fel érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.

Irodalomból és történelemből szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd rövid ideig tanított. A művészet iránti vonzalma a kibontakozó filmes klubmozgalomba vitte, amelynek hamarosan egyik közismert alakja és előadója lett. Közben a Medicina Könyvkiadó lektora, majd a Magvető Kiadó szerkesztője volt, Zimre Péterrel filmforgatókönyveket írt, amelyekből egy válogatás is megjelent 1969-ben Sértődött utazás címmel. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968-ban végzett rendezőként, s a Mafilmhez szerződött.

Első játékfilmjét 1973-ban rendezte Végül címmel. A film a mannheimi filmfesztivál fődíját nyerte el, 1974-ben pedig a touloni filmfesztiválon a legjobb rendező díjat kapta. Minden filmjét finom, mély intelligencia, ironikus humor és az élet mulandóságát érző szomorúság sző át.

A Teketória, az Első 200 évem, a Déryné, hol van? mind olyan alkotások, amik hangnemükben, ízlésükben elütnek annak a kornak sikervonulatától és elviségétől, amiben készültek.

Maár Gyula tévéfilmet készített Giordano Bruno A gyertyás című egyetlen színpadi művéből is. Hoppá című filmje a rendszerváltásról szóló, kiváló társadalmi szatírája feltétlenül a legjobbak közül való a volt kommunista régióban. Leleplező mondanivalója ma sokkal nyilvánvalóbb, mint amikor a film készült. Humora, látása rendkívül aktuális, eleven.

Legtöbb filmjének operatőre Koltai Lajos volt, aki a legtiszteletteljesebb elismeréssel adózik Maár Gyula művészetének, akárcsak Tarr Béla, aki Maár Gyula Töredék című, legutóbbi filmjének producere volt.

Maár Gyula rendszeresen készített filmeket a Magyar Televíziónak. Nevéhez olyan tévéfilmek rendezése fűződik, mint az 1976-ban Jókai Mór regényéből készült A lőcsei fehér asszony, a Bűn és bűnhődés vagy pedig az Én és a kisöcsém című zenés film. Készített portréfilmet feleségéről Törőcsik Mariról, Pilinszky Jánosról és Polgár Lászlóról is.

Maár Gyula 1984-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1985-ben elnyerte az újdelhi filmfesztivál különdíját. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét vehette át, 2009-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével ismerték el művészi munkáját. Életútja elismeréseként 2010-ben megkapta a Kossuth-díjat is.

(hvg)



Kapcsolódó