/ / /

Ma kezdődik az első Székelyföldi Dokumentumfilm Szemle

Hír

Október 11-én, szombaton a 18 órakor kezdődő, csíkszeredai megnyitóval rajtol a Székelyföldi Dokumentumfilm Szemle első kiadása több mint 20 székelyföldi településen, Hargita, Kovászna és Maros megyében.

A rendezvény főszervezői a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa, a Bibliofil Alapítvány M.E., a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház, valamint a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület.

„Célunk minél nagyobb közönség számára ismertté tenni a térség értékeit, a témákat, amelyeket a dokumentumfilmek feldolgoznak és magukat az alkotásokat, alkotókat” – fogalmazták meg a szervezők.

A programban szereplő filmek javarészy székelyföldi alkotók munkái, témájukban erősen kötődnek ehhez a régióhoz:

  • Becze Zoltán (Csíkszereda): Hajrá, Szereda! – 45’, 2009 – Nyolc évtizede a Hargita alján néhány lelkes fiatal kanadai „hockey” csapatot alakított, és ez legyőzte a mindenható foci uralmát. Csíkszeredában a jégkorong mindenkié. Olyan, mint kisebbségi létünk, tele napi csatározásokkal, nemzeti megaláztatással, és állandóan benne van a győzelem vagy vereség bizonytalansága. Erről beszélnek a csíki hoki meghatározó alakjai, az alapító Löffler Auréltól kezdve Basa Jánoson és Antal Elődön keresztül a nemrég sportpályafutásukat befejező Hozóig és Elekesig.
  • Becze Zoltán (Csíkszereda): Feledésre ítélve – 40’, 2014 – Márton Ferenc festő Csíkszentgyörgyön született 1884-ben. 1903-ban több mint 120 közül az elsők között jutott be a budapesti Rajztanárképző Főiskolára. Tehetségét olyan tanárok csiszolták, mint Székely Bertalan és Hegedüs László. 1913-ban a müncheni Glasgalastban a Gátkötő csíki székelyek (egyes forrásokban Csíki székely gátkötők) című műve első lett 5687 alkotás közül. Az első világégés hadi festőként találja az olasz, a szerb harctereken. Több mint 3000 művet festett a lövészárokban. A háború befejezése után több katonaszobrot is alkotott.
  • Berszán-Árus György (Gyergyószentmiklós): Egyik szeme sír, a másik nevet: Gyergyóremete hétköznapjai – 35’, 2006 – Úgy tartják, a Gyergyói-medence legnagyobb munkabírású, legélelmesebb emberei Gyergyócsomafalván és Gyergyóremetén laknak. És amikor azt a megbízatást kapták, hogy meszelnék le az eget, a csomafalvi mester létrát kért, miközben a remetei csak annyit kérdezett: milyen színűre? Számukra ugyanis semmi nem lehetetlen. Ott vannak az Európai Unió, ezen belül Magyarország számtalan építőtelepén, vendégmunkásként vagy éppen vállalkozóként. De mindenekelőtt – vagy mindenek után? – otthon vannak.
  • Berszán-Árus György (Gyergyószentmiklós): Gondolatok a családról – 45’, 2008 – „A család olyan közösség, ahol otthon érzed magad”, „vannak benne olyan emberek, akik nekünk nagyon fontosak” – mindössze két gondolat arról, hogyan határozzák meg, milyennek látják ma a gyerekek a családot. A Gondolatok a családról című filmből azt is megtudhatjuk, hogyan látják a házasság, a válás, a családon belüli szerepek, a karrier kérdését néhány székelyföldi család tagjai, hogyan élik meg mindennapjaikat, hogyan látják jövőjüket, esetleg miben van szükségük segítségre.
  • Csibi László (Székelyudvarhely): Kós Károly – 28’, 2013 – Mint emlék mutatom be magam, de nem mint műemlék, csak mint emlék” – fogalmazott 90. Születésnapja alkalmából Kós Károly, kinek életének fontosabb pillanatai elevenednek meg a félórás film során. Egy képzeletbeli beszélgetés a sztánai varjúvárban, melyben kizárólag a különböző archívumokban fennmaradt kép és hangfelvételek segítségével idézi meg a híres polihisztort.
  • Daczó Katalin (Szépvíz): Ha eljő az öregség… – 35’, 2006 – A 85 éves Ajtay néni már egy éve az öregotthon lakója – férjétől ötvennyolc évnyi házasság után kell távol lennie. Hogyan éli meg e kényszerhelyzetet? Hogyan telnek társainak, a jól felszerelt öregotthon lakóinak mindennapjai? Idősek vallomásai az öregségről – és egy szívszorító történet.
  • Daczó Katalin (Szépvíz): Kinda Lázár és a Csíki Traktor – 32’, 2006 – A film Kinda Lázár és a csíkszeredai Traktorgyár közös története. Kinda Lázár épp abban az esztendőben lesz élmunkás, amikor a Csíki Traktor a csúcsra jut. Közel harmincéves közös múltjuk alatt mindketten megváltoznak. Mindkét főszereplő a rendszerváltás áldozata és mindkettő a maga nemében kortársai sorsát hordozza. 
  • Fábián Kornélia (Székelyudvarhely): Az Isten háta mögött. Csík- és gyergyószéki tanyák világa – 32’, 2013 – Úz-völgye, Csinód, Egerszék, Háromkút, Hágótő, Rece – ezeken az elszigetelt településeken a legnagyobb segítséget a Hargita megyei falugondnokság és a Vöröskereszt nyújtja, ezek jelentik a megoldást az itt élők legtöbb problémájára, a bevásárlástól a betegek orvoshoz szállításáig. Sajátos az is, ahogyan a tanyasi ember lépést tart a fejlődéssel, igent mondva azokra a modern eszközökre, amelyek munkáját és életét megkönnyítik anélkül, hogy a tömegcikkek, a fölösleges dolgok káprázatába esne.
  • Fábián Kornélia (Székelyudvarhely): Az Isten háta mögött. Élet az udvarhelyszéki tanyákon – 48’, 2012 – A tanyai ember tisztelettel, alázattal viszonyul életteréhez. Legjobb tanítómestere a tiszta természet, ezért hordoz magában sajátos és utánozhatatlan bölcsességet, ami élet- és munkaerejét megsokszorozza. Életében rend van, napjaiban egészséges ritmus, munkájában pedig panaszmentes tenni akarás. Nem ismeri a magányt. A tanyavilágban – Pálpataka, Fenyőkút, Székelyvarság, Üknyéd – sajátos a gazdálkodás módja, a társadalmi, közösségi kapcsolatok milyensége, és az egyéni életutak is.
  • Fám Erika (Sepsiszentgyörgy): Torony. Kós Károly lelátói – 25’, 2006 – A Torony című dokumentumfilm Kós Károlyt nemcsak munkásságán, életművén keresztül, hanem emberi tapasztalatain, érzésvilágán keresztül is megismerteti. A lélektani búvárkodás szemüvegén át próbálja láttatni a film a gyermekkori, később felidézett érzéseket, benyomásokat, így érkezik el az alkotó Kós Károly épületéhez és szövegeihez, a torony-emberhez.
  • Fecső Zoltán (Székelyudvarhely): Nők a hinta körül – 60’, 2007 – Székelyföldi tanyáján második házasságából származó kisgyerekeivel él János. Az ötven körüli özvegyember magának feleséget, a gyerekeknek anyát keres. A 21 éves Ildikó alkalmazottból válik élettárssá. A lány már terhes, amikor munkát vállal a tanyán. A férfi befogadja a gyereket is, de összevesznek. Új asszonyt kell keresni. A keresés folyamatát láthatjuk, s azt is, hogy bizony összekeverednek az érzelmek és az érdekek. Továbbá a női szerepek is sokfélék: feleségként, anyaként vagy munkaerőként.
  • Jakab Ervin (Székelyudvarhely): Költözés – 26’, 2006 – A moldvai Külsőrekecsinben él a Csűri család, egy kis házban három generáció lakik. Egy alkalommal lehetőség nyílik arra, hogy a fiatal házastárs, Levente és Krisztina kislányukkal egy nagyobb házba költözzenek. Ez a ház viszont egy távoli településen van, így döntés előtt állnak: idegen környezetbe költöznek vagy inkább maradnak szegénységben a szülőföldjükön.
  • Juhász Ágota (Csíkszereda): Hegyi kaszálók – 62’, 2012 – A kaszálók a hagyományos állattartó gazdálkodás alapját képezik Székelyföldön, ugyanakkor rendkívül fajgazdag, természetvédelmi szempontból is értékes élőhelyek. A kaszálók művelése, a szénacsinálás az egyik legerősebb kapocs ember és természet között. A film ezt a kapcsolatot mutatja be, egy természetközeli, ökológiai szempontból fenntartható életforma szépségeit, és társadalmunk felelősségét annak megtartásában.
  • Juhász Ágota (Csíkszereda): Nászidő – 13’, 2007 – Hosszú, zimankós tél után megelevenednek a Csíki-medence mocsarai is. Több ezer gyepi béka számára azonban a tavasz csodája egyben a brutális, lassú halált jelenti. Rövid, lírai etűd a székelyföldi békacombfogyasztás ellen.
  • Maksay Ágnes (Kolozsvár): Filip dosszié – 55’, 2011 – A film Pálfi Géza székelyföldi katolikus lelkész életpályáját követi nyomon. Történész kutatók segítségével dolgoztuk fel a lelkész és a szekuritáté viszonyát. Sok száz oldalas követési dossziéját a valósággal összevetve (régi ismerősök, barátok, rokonok, paptársak megszólaltatásával) követtük végig életét – 1941. április 14-én született Máréfalván, 1984. március 12-én gyanús és máig tisztázatlan körülmények között Marosvásárhelyen halt meg. Temetése március 15-én volt Székelyudvarhelyen.
  • Nagy József (Gyergyóremete), Bárány Krisztián (Budapest): Kereszthegy 68’, 2013 – Kereszthegy 1500 méteres magaslat a Görgényi-havasokban. A második világégés óta hősi emlékműként tisztelik – itt vesztek el apák és fiúk a túlerő csapásai alatt. A film történettudományi kutatások, veteránok emlékei és emlékiratok alapján, dramatizált illusztrációkkal mutatja be a székelyföldi harcok egy részét, a gyergyói határvadász és határőr alakulatok (65. székely honvéd határvadászok) történetét. Zenéjét Ökrös Csaba állította össze a Berecz András gyűjtötte katonadalok feldolgozásával.
  • Nagy Krisztina (Sepsiszentgörgy): Háromszéki famívesek – 48’, 2011 – A film hat alkotóról szól, két hangszerkészítőről, egyik a hagyományos fúvós, a másik egy régi, misztikus hangszer, a koboz készítését mutatja be, egy fa nyeregkészítőről, egy modellezőről (ősi magyar mondahősöket mintáz meg), egy szobrászról (fiatalokkal készít köztéri szobrokat) és egy bútorasztalosról, mindannyian háromszékiek. Mivel a riportalanyok nagyon színes egyéniségek, aki megnézi a dokumentumfilmet, képet kaphat a székely emberek mentalitásáról, alkotásvágyáról, szellemiségéről.
  • Nagy Krisztina (Sepsiszentgörgy): Vasba öntött történelem – 22’, 2010 – Az árkosi Bálint Zoltán gyerekkora óta gyűjt régi, elsősorban használati tárgyakat. Mára 30 éven felül, már több száz vasaló, több tucat öntött vaskályha és több ezer tárgy büszke tulajdonosa. Az árkosi vártemplomban néhány éve nyitotta meg állandó kiállítását. Életéről őszintén, gyűjteményéről hihetetlen szeretettel mesél.
  • Rácz Géza és Lipcsei Attila (Budapest): A Firtos falvai – Atyha – 41’, 2012 – „… egy fiait osztoztató atya a Firtosból leindulva mondta fiainak: itt én lakom, ez lett Énlaka. Tovább haladva mondá nagyobb fiának: e tied, e lett Etéd, ismét odább haladva mondá másik fiának: itt neked e kis mod, e lett Küsmöd. Itt letelepedvén harmadik fia nyugtalankodva kérdé, hogy ő hol telepedik, Neked is szólok ma, a helyre mutatva, hol Szolokma épült. Hazamentében pedig kérdi legkisebb fiát, hogy nem békétlenkedik-e? Adj, ha akarsz, atyám, mond ez, s övé lett a gyönyörűen fekvő Atyha." (Orbán Balázs) A film e legendás vidék egyik gyöngyszemét mutatja be: utolsóként maradó lakóit, teljességre törekvő életüket, ritkuló, de még elevenen élő hagyományaikat. Költői film az „őrzőkről”.
  • Rácz Géza és Lipcsei Attila (Budapest): 445 – Miért könnyezik mindenki Csíksomlyón? – 49’, 2012 – Csíksomlyó a legnagyobb székely-magyar búcsújáró hely a Székelyföld szívében. A pünkösdi búcsún 445 éve a gyergyóalfalvi keresztaljé a jog, hogy a körmenet élén haladjon. A film a 2011-es zarándoklaton készült, eddig egyedülálló módon: végigkíséri az úton az alfalviakat, indulástól a hazaérkezésig. Bemutatja a hosszú gyalogút során a zarándokok kitartását legfőbb céljuk mellett, hogy eljussanak a Csíksomlyói Szűzanyához, majd hitükben megerősödve vigyék haza Mária áldását.
  • Sós Ágnes (Budapest): Szerelempatak – 70’, 2013 – Egy sajátos hangvételű dokumentumfilm a szerelemről és a vágyakozásról, amely a romániai vidéken egy magyar ajkú falucskában készült, és szereplői felett már jócskán elszállt az idő. A mélyen érzelmes, helyenként sokkoló és szabadszájú alkotás a 80 év feletti, javíthatatlan romantikus Feri szerelmi kalandjait követi nyomon a falubéli asszonyokkal, akik legintimebb gondolataikat és álmaikat fedik fel a kamerának. A Szerelempatak mulatságos, meglepő és szívmelengető; azt mutatja be, hogy egy letűnt kor szerelmi játékai és románcai miként virágzanak még ma is egy távoli vidéki faluban.
  • Szabó Attila (Székelyudvarhely): Úton-útfélen – 52’, 2013 – A film a Blaha Lujza téri késelőként elhíresült roma gyerek hazakerülésének útját mutatja be, ám Gábor István Pardelean viszontagságos hazaútja csupán a film gerincét adja, a gyergyói fiú története mentén ugyanis számos, a többség és kisebbség közti konfliktushelyzetet dolgoz fel.
  • Szabó Károly (Székelyudvarhely): Domokos – 18’, 1994 – A 80-as évek derekán, a 90-es évek elején Székelyudvarhelyen lelkes képzőművész nemzedék követelt helyet magának a porondon. Egy részük épp akadémiára készült, mások gondviselően irányították előbbiek útját. Csendben, a háttérbe húzódva ott volt egy ember, aki nem művész, nem követelt helyet magának sehol, csak volt. Ő a Modell, Domokos. Amikor hívták, jött. Markáns vonásai, a többiek iránti egyszerűséges alázata nélkülözhetetlenné tette őt. Filmünk az ő alázatos alakjának állít emléket.
  • Szabó Károly és Pakot Mónika (Székelyudvarhely): Ha nem használ, nem is árt – 51’, 2013 – A filmet 2013 nyár végén, illetve az ősz folyamán 19 udvarhelyszéki faluban forgatták, ahol 32 személlyel rögzítettek beszélgetéseket. Bemutatják azokat a gyógynövényeket, amelyek megtalálhatók Udvarhelyszéken és amelyeket rendszeresen alkalmaznak különböző betegségek leküzdésében. A gyűjtés során élettörténeteket, szokásokat és hagyományokat találtak, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a „burjánok” gyógyító erejéhez. Azt is elmondták, hogy szinte minden betegségre, „bajra” volt megoldás.
  • Szalay Katalin (Csíkszereda): Minden nap egy nap – 47’, 2013 – A film Czine János, egy fiatal, roma férfi mindennapjainak dokumentációja (47 perc), élethű betekintés egy romatelep mindennapi életébe. Pillanatokat ragad ki egy teljes év leforgásából, amint János visszaemlékezik rájuk. Megismerkedünk a lakhelyével, a családjával. Doktor szeretne lenni és mindent megtesz azért, hogy segítsen rajtuk. A csíksomlyói csodatévő Szűz Máriához imádkozik segítségért. Mesél az életéről, leginkább a boldog pillanatokról és a vágyairól.
  • Vargyas Levente és Kinda István (Sepsiszetgyörgy): Meszesek – 51’, 2013 – Az erdőlést, bányászatot és kohászatot ötvöző hagyományos erdei ipart, a mészégetést és az ahhoz kötődő életformát egy vargyasi „mészmester” mindennapjain keresztül mutatja be a néprajzi dokumentumfilm. A mészégetés folyamatát néprajzi igényességgel követi nyomon a film. 

A vetítések műsora itt.