/ / /

Bizakodóak a MANDA-sok

Hír

Nincs arról információjuk, hogy a korábbi sajtóinformációknak megfelelően, jogutód nélkül megszüntetnék a MANDÁ-t, és reménykednek a digitális archívum munkatársai – mondta a Magyar Filmhéten ma délben szervezett találkozón Fejes Katalin, a MANDA igazgatóhelyettese.

Fejes Katalin előadásában összegezte a MANDA történetét és fő feladatait, céljait. A digitális archívum létrehozásával elsősorban szélesebb közönséghez tervezték eljuttatni a filmarchívum mozgóképes kincseit. Nemcsak raktároznak ugyanakkor, hanem restaurálnak is, az elmúlt évben például sikerült felújítaniuk két Szőts István-filmet (Emberek a havason, Ének a búzamezőkről), Jancsó Miklós Szegénylegények című remekét, valamit Kertész Mihály A tolonc című alkotását – számolt be róla büszkén a MANDA vezetője. Elmondta, van most már olyan átíróberendezésük, amellyel az apróbb hibákat korrigálhatják is, hiszen „akkor van értelme a digitalizálásnak, ha minőséget tudnak produkálni".

Szerinte egy filmarchívum szoros kapcsolatot alakíthat ki a mindennapokkal, hiszen az archívum „maga a múlt", és ehhez a filmes múlthoz „kénytelenek visszanyúlni" a filmszakos hallgatók és a gyakorló filmesek egyaránt. Az archívum feladata megőrizni a kordokumentumokat, amelyeket oktatási segédeszközként vagy letűnt korokat megidéző dokumentumfilmek illusztrációjaként lehet nap mint nap használni. Oktatási programjaikhoz folyamatosan partnereket keresnek, jól működik az együttműködés pl. a MOMÉ-val vagy az SzFE-vel, de nyitottak határon túli mozik és filmklubok felé is.

Gyakran kérdezik tőle, hogy egyáltalán érdemes-e digitalizálni a raktárban őrzött kincseket – a szakma tartózkodik ettől, félnek, hogy a digitalizálást és a filmek online elérhetővé tétele elvonja a „könyvtártól" a látogatókat. Ezen az úton ugyanakkor a olyanokhoz is eljutnak a filmek, akik másutt nem tudnák megnézni azokat, mert például nincs mozi a településen, ahol élnek. Erre szolgál a mandateka.hu, ahova folyamatosan töltenek fel filmeket. A lényeg a hozzáférhetőség és nem a hosszútávú megőrzés, ugyanis a merevlemez ugyanis nem helyettesítheti a celluloidot – mondta Fejes Katalin, és felidézte a nemrég Oscar-díjjal kitüntetett Nemes Jeles László döntését, aki a Saul fiát celluloidra forgatta. A DVD-kiadás is a MANDA fontos projektje: angol felirattal látják el a filmeket a külföldi nézők számára, és magyarul is feliratozzák azokat, hogy a halláskárosultak is megérthessék – mondta Fejes.

A hallgatóság jórésze ugyanakkor azért gyűlt össze a találkozóra, hogy megtudja, mi lesz a MANDA sorsa – legalábbis ez derült ki a közönségből érkező kérdésekből. Néhány hete ugyanis arról szóltak a sajtóhírek, hogy jogutód nélkül szűnhet meg az intézmény. A kérdésre Fejes azt válaszolta: ők maguk is a sajtóból értesültek az információról, de azóta sem történt semmi, ami a létezésüket fenyegetné, jogutód nélkül nem számolhatnak fel szerinte egy ilyen intézményt. A kérdés Novák Emil és Durst György által is pontosítást kérő újrafogalmazására az igazgatóhelyettes asszony az intézmény vezetőjét, Lovas Lajost evezte meg válaszadásban illetékesként.