Egyedülálló plakátkiállítás nyílik Győrben


85 éve készült az első magyar hangosfilm – ebből az alkalomból nyílik plakátkiállítás a győri Magyar Ispitában, november 4-én.

1931 szeptemberében mutatták be az első Magyarországon forgatott egész estés magyar játékfilmet, A kék bálványt. Az amerikai területeken játszódó, krimiszállal vegyített játékfilm hatalmasat bukott a közönség körében. A következő, második magyar hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj viszont óriási kasszasiker lett, s mindmáig a magyar filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alkotása. Hasonló népszerűségnek örvend még ma is az 1934-es Meseautó, amely e korszak második legemblematikusabb filmjévé vált az évtizedek során. Ezzel a sikerrel kapott igazi lendületet a magyar hangosfilmgyártás, s 1944-ig több mint 350 film készült el. Ezzel Magyarország – Németország és Olaszország után – a harmadik legtöbb filmet gyártó országgá lépett elő.

A Rómer Flóris múzeum A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 című, tárlata e filmtörténeti korszak plakátművészetébe enged betekintést, és kiemelni az 1931 és 1944 közti magyar filmgyártás legfontosabb mérföldköveit.

A kiállítás összegzi az 1931 és 1938 közti „boldog békeidők” nyomtatott emlékeit: ekkor rakta le a polgári komédia alapjait a Hyppolit, a lakáj és a Meseautó; utóbbi divatot csinált: a szegény lány és a gazdag férfi kapcsolatának kiteljesedése gyakori témája volt az 1938-ig forgatott filmeknek. A Meseautó-széria filmjei például az Ez a villa eladó, a Címzett ismeretlen, a Dunaparti randevú, A kölcsönkért kastély, illetve a Maga lesz a férjem. Ebben az időszakban bukkantak fel az első, igazi magyar filmsztárok: a főszerepeket alakító Jávor Pál, Ráday Imre, Páger Antal, Perczel Zita, Ágay Irén, Muráti Lili, illetve a mellékszerepekben emlékezetes alakításokat nyújtó Kabos Gyula, Gózon Gyula, Csortos Gyula, Gombaszögi Ella és Vaszary Piri.

1939 egyre baljósabb hangulata rányomta bélyegét a készülő filmekre is. A kirekesztő törvények leparancsolták a filmvászonról a zsidó származású művészeket (pl. Kabos, Gózon, Perczel, Ágay, Gombaszögi), a második világháború kitörése után pedig egyre több filmben jelent meg a háborús motívum (pl. Bajtársak, Üzenet a Volgapartról, Kölcsönadott élet, Egy nap a világ). A vígjáték mint uralkodó műfaj elvesztette elsőségét, helyébe a melodráma lépett, melynek első hangos sikerében, az 1939-es Halálos tavaszban debütált Karády Katalin. A 40-es évek első időszakának új sztárjai voltak többek között Sárdy János, Szilassy László, Szeleczky Zita, Simor Erzsi, Fényes Alíz és Tolnay Klári.

A kiállítás különleges figyelmet szentel egy Győrben forgatott hangosfilmnek: a Kettesben 1943-ban készült, rendezője Cserépy László volt, főszerepeit Páger Antal és Simor Erzsi alakította, a városi jeleneteket pedig Győrben rögzítették. A kiállításon megjelenik a Bisinger sétány, a Bécsi kapu tér, a révfalui csónakház és a Rába-part 1943-as képe, és a film készítésének körülményei mellett a látogató betekintést nyerhet a győri mozik (Apolló és Elite Mozgó) két világháború közti történetébe is.

A plakátkiállításhoz azonos című, színes plakátalbum is kapcsolódik, amelyet Fekete Dávid szerkesztett. November 18-ától elérhető lesz a kiállítás helyszínén, a megyei könyvtárban, az Esterházy-palotában és a Győri Látogatóközpontban, de online is megrendelhető.



Kapcsolódó