/ / /

Tolnai Szabolcs erotikus filmdrámán dolgozik

Hír

A Szerb Filmközpont december 8-i döntésében 29 millió dináros (242 440 eurós) gyártási támogatást ítélt meg a rendező következő projektje, a  Biciklizéseim Török Zolival számára.

Az erotikus filmdráma forgatókönyvét Tolnai Szabolcs, Oláh Tamás és K. Kovács Ákos írta Aaron Blum (Virág Gábor) 2011-ben megjelent regénye alapján, amely az író korábbi, rövid, erotikus blogbejegyzéseiből jött létre.

„A sztori egy mondatban – foglalta össze a Filmtett kérdésére Tolnai Szabolcs –: a teret és időt legyőző szerelmet kutató történet egy Klára nevű fiatal nő története, aki Bácska egy isten háta mögötti falujában jóval idősebb férje mellől a fantázia világába menekül.”

Biciklizéseim Török Zolival – Sinkovics Ede illusztrációja

„A Biciklizéseink Török Zolival öt nagyobb fejezetnyi, itt-ott szerelmeslevelekkel tűzdelt, de meghatározóan naplóformát imitáló prózadarabból áll össze; a feljegyzésszerű elbeszélésmód kialakítása a szövegek egy részének eredeti médiumához, a bloghoz is köthető (vö.: http://biciklizeseimtorokzolival.blogspot.com/). A rövidtörténeteknek tartható „fejezetecskék” füzéréből és az elbizonytalanító elbeszélői-nyelvi eljárások eredményeként megszülető történetvariánsokból a kisregény műfajának szélsőségesen szabad, a posztmodern kisprózai törekvésekkel határozottan számot vető változata születik meg. A Biciklizéseink Török Zolival egyik tétje alighanem épp az eldönthetetlenség állapotának állandó fenntartásával, fenntarthatóságával való merész kísérletezés. Hiszen a két, női és férfi elbeszélői perspektívával, a tér és az idő kereteinek csaknem minden egyes fejezetben bekövetkező átalakításával, a tulajdonnevek és referenciák csereberélésével […] a szerelmi történet újabb és újabb lehetséges változatait szabadítja el.” (Teljes kritika a RevizorOnline oldalán.)

A Szerb Filmközpont ezúttal összesen 1 254 000 eurós támogatást osztott szét hat nagyjátékfilmes projekt között, amelyek között van egy Tesla-életrajz is: Borisa Simovic elsőfilmje a világhírű szerb fizikus életének „sorsdöntő, mégis kevéssé ismert” pillanatairól fog szólni.