Teltház előtt vetítették Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmjét Berlinben


Egy Arany Medve után visszatérni Berlinbe egy kicsit olyan, mint hazatérni, mondta Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmje, Az én XX. századom felújított változatának kedd esti világpremierje után a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.

A tavalyi Berlinálén a fesztivál fődíjával, az Arany Medvével kitüntetett Testről és lélekről rendezője a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy „komfortos, puha, meleg érzés” egy év után visszatérni Berlinbe. Még az állandóan süvítő hideg szél is jól esik, mert felidézi mindazt, amit 2017 februárjában alkotótársaival együtt átélt a német fővárosban.

Az én XX. századom digitálisan felújított változatának világpremierjéről elmondta, hogy meghatotta a fogadtatás. A jegyeket pár óra alatt elkapkodták, és a teltházas terem előtt hosszú sorban álltak emberek, akik reménykedtek, hogy valahogy jegy nélkül is bejutnak a vetítésre - mondta Enyedi Ildikó, aki 1989-es munkájával elnyerte a legjobb elsőfilmnek járó Arany Kamera-díjat a Cannes-i fesztiválon.

A vetítés előtt a nézőkkel folytatott rövid beszélgetésen azt is elmondta, hogy a fekete-fehér alkotás - amelyet a The New York Times beválogatott 1989 tíz legjobb filmje közé - azért készülhetett el, mert nem olvasta el elég alaposan a tartományi rangú németországi Hamburg filmek gyártásához támogatást nyújtó szervezete, a Hamburger Filmbüro szabályzatát. Ezért úgy pályázott, hogy nem tudta, hogy nem is pályázhatott volna. A Hamburger Filmbüro szakembereinek viszont annyira megtetszett a forgatókönyv, hogy így is beszálltak a finanszírozásba, ami megnyitotta az utat a magyarországi támogatáshoz.  

„Felszabadult vagyok, és végtelenül boldog, hogy dolgozhatok”

„Voltam én már fönt és lent is, és olyan időszak is volt, amikor azon gondolkodtam, hogy elmegyek takarítani, hogy eltartsam a gyerekeimet. Felszabadult vagyok, és végtelenül boldog, hogy dolgozhatok” - válaszolta Enyedi Ildikó arra a kérdésre, hogy mekkora nyomás alá helyezik eddigi sikerei.

A közelgő Oscar-gáláról elmondta, hogy szerencsés helyzetben van, mert olyan országban él, ahol egy tavalyi és a tavalyelőtti Oscar-díjastól is kaphat tanácsokat.

„Kevés ilyen ország van, sőt, szerintem most nincs is ilyen ország” - mondta Enyedi Ildikó, felidézve, hogy 2017-ben Deák Kristóf nyert Oscart a Mindenki című rövidfilmjével, 2016-ban pedig Nemes Jeles László a Saul fia című alkotásával.

„Én most csak örülni akarok, mindannak, ami eddig történt, és annak, hogy úgy tűnik, talán tényleg tudok tovább dolgozni, és egyszerűen nem hagyom, hogy ezt bármi elrontsa. Ez van” - mondta Enyedi Ildikó.

Az Arte is támogatja A feleségem történetét

Enyedi Ildikó következő vállalkozásáról, A feleségem története című filmről elmondta, hogy Füst Milán azonos című regényének feldolgozása olyan, mint egy „nagy, nehéz járású hajó”, amelynek elindításához rengeteg előkészítés szükséges. Így például meg kell oldani, hogy nyári és téli környezetben is forgathassanak, és várni kell még a női főszereplőre, a többi között az Adéle élete (La vie d'Adele) című filmből ismert francia világsztárra, Léa Seydoux-ra.

A rendező első angol nyelvű filmjének főszereplőit nemrég nevezték meg, az újdonság pedig az, hogy az Arte német-francia közszolgálati kulturális televízió képviselői hétfő este jelentették be a Berlinálén, hogy a csatorna beszáll A feleségem története finanszírozásába és műsorra tűzi Enyedi Ildikó új filmjét. (MTI)



Kapcsolódó