Szent Benedetta legendája – Paul Verhoeven: Benedetta

2022. január 20. – írta Sztercey Szabolcs Benedek

Paul Verhoeven új filmjében a szent és a profán találkozása egy Szűz Mária-szobrocskából faragott fadildóban ölt testet, apácák kezdenek romantikus és szexuális viszonyba a zárda falai közt, üstökös jön, pestis tombol, és az egyházi autokrácia kegyetlen kínzásokkal sújt le a testi  bűnök élvezőire.

Paul Verhoeven újra erotikus thrillert forgat

2021. december 8. – írta a szerk.

A Young Sinner előkészítése során egy nyugdíjas titkosügynökkel is konzultált.

Ők zsűriznek a Berlinalén

2017. február 1. – írta a szerk.

Egy héttel a fesztivál kezdete előtt a szervezők közzétették a Paul Verhoeven vezette zsűri névsorát. Az életműdíjjal idén egy olasz jelmeztervezőt tüntetnek ki.

Ő, a jégcsap – Paul Verhoeven: Elle

2016. december 24. – írta Buzogány Klára

Paul Verhoeven új filmje olyan, mint a csípőspaprika. Köhögtet, sajog a szád tőle, mégis imádod. Amikor az utolsó képkocka után kényelmetlen félmosolyra kényszerül az arcod, pontosan tudod, hogy kár lett volna kihagyni.

Cannes percről percre

2016. május 11. – írta Váró Kata Anna, Puskás Lilla

Cannes-on a (film)világ szeme, mi pedig rendhagyó módon számolunk be idén az eseményekről: tudósítónk írott pillanatképeket küld, naponta többet is, úgyhogy afféle „csiripelésekből” összeálló tudósításunk folyamatosan fog frissülni. Stay tuned!

Az újjászülető holland ikongyáros – Paul Verhoeven: Zwartboek / Fekete könyv

2007. szeptember 15. – írta Ferenczi Szilárd

Neves rendezők időnként a második világháború borzalmait felelevenítő munkába fognak. Van, aki militarista háborút forgat, az egyenruhák tengerébe vér, acél, meglőtt végtagok keverednek. Mások a személyes drámát ragadják meg; a deportálás, a tömeggyilkosság vásznán az árulás, a bujdosás, a betegség körvonalaiba test- és lélekszaggató nyomorúságot satíroznak. Verhoeven thrillert fest, de az ingujjával elmaszatolja.

Bizarr, bizarrabb, legbizarrabb... – A thriller műfajtörténete 3/3. (1980-tól napjainkig)

2003. október 15. – írta Vajda Judit

A thriller-műfaj a nyolcvanas-kilencvenes években a korábbi évtizedekben kijelölt két nyomvonalon fejlődik tovább: a pszichothrillerek sorozatgyilkosai kegyetlenebbek és népszerűbbek lesznek, mint valaha, a paranoia-filmek azonban megszelídülnek (vagy még félelmetesebbekké válnak? – nézőpont kérdése). A műfajpaletta pedig a korszakban további három fontos alműfajjal (erotikus thriller, neo noir, akcióthriller) bővül.

Az európai rezervátum 2/1. – Nyugat-európai rendezők az álomgyárban

2003. május 15. – írta Papp Sándor Zsigmond

Ha Amerika a népek, akkor Hollywood a rendezők olvasztótégelye. Van, akit a becsvágy, a szűkebb hazájában tapasztalt érdektelenség hajt az álomgyár felé, és olyan is van, akit a diktatúrák, totalitárius rendszerek, világháborúk űztek a béke és alkotói szabadság földjére. Voltaképpen mindegy: néhány év, és Hollywood bedarálja a friss energiákkal érkező reménységeket, s az embert (tehetséget) próbára tevő gépezetben csak kevesen maradnak talpon, azaz őrzik meg sajátos hangvételüket. A közönségsikernek és filmnek ugyanis ára van, és ezt a legtöbben kénytelen-kelletlen meg is fizetik. Összeállításunk első részében a Nyugat-Európából érkező rendezőket vettük górcső alá.

Különvélemény – Félistenek vagy motyogó idióták?

2003. február 15. – írta Gál Andrea

Philip K. Dick amerikai sci-fi író egyike a Hollywoodban gyakran megfilmesített szerzőknek: hét olyan film és egy televíziós sorozat készült az írásai alapján, amelyekben teljesen biztosan beazonosítható a Dick-történet. Ám az olyan sci-fikben, mint a Mátrix, A 13. emelet, a Mesterséges Intelligencia vagy a párhuzamos világok filmjeiben, mint a Truman Show vagy a Harcosok klubja is felfedezni vélik PKD hatását, amely egyszerűen összefoglalva: futurisztikus elemek és paranoia.

Orcátlan aggyal – Paul Verhoeven: Hollow Man / Árnyék nélkül

2000. december 15. – írta Kacsó Edith

Amikor moziba készülök, varázsra várok. Arra számítok, hogy néhány órára megfeledkezem mindenről és átadom magam annak a csodálatos, egyedi érzésnek, amit a moziban futó film hangulata ébreszt. Persze, ez nem mindig jön össze, hisz “mindenki másképp csinálja”...