Kedvenc George C. Scott-szerepeink

Patton / A tábornok (r. Franklin J. Schaffner, 1970). Hol van már a pár évvel előbbi parodisztikus, őrült generális képe a Strangelove-ból? Itt most már vérkomoly a játék: Patton Scott leghíresebb, legelismertebb szerepe – és a legbotrányosabb is. Másodikszor utasította vissza az Akadémia díját: az első Oscart 1961-ben, a Paul Newman-es The Hustler (A svindler) mellékszerepéért, amikor még a jelölést sem volt hajlandó elfogadni. A Pattonért pedig megkapta volna a szobrot, de visszaküldte, mivelhogy az „egész Oscar egy rohadt nagy porhintés” („goddamn meat parade”).

Fájó szívvel hagytuk ki még: The Changeling / Az elcserélt gyermek (r. Peter Medak / Medák Péter, 1980), The List of Adrian Messenger (r. John Huston, 1963), Petulia (r. Richard Lester, 1968), The Hindenburg (r. Robert Wise, 1975), The Flim-Flam Man (r. Irvin Kerschner, 1967), Movie Movie / A papa mozija (r. Stanley Donen, 1978)

The Hospital / A kórház (r. Arthur Hiller, 1971): Paddy Chayevsky Oscar-díjas forgatókönyvét eleveníti meg Scott egy intelligens, impotens, életunt, öngyilkossággal kokettáló főorvos (Dr. Bock) robbanékony szerepében. A híres manhattani kórházban egyszercsak a betegek helyett az orvosok kezdenek meghalni, de csak a harmadik eset után kezdenek gyilkosságra gyanakodni az illetékesek. Színészünk egyszerre tud mély világfájdalmat és ébenfekete akasztófahumort árasztani, úgyhogy lehetetlen volt elrontani ezt a filmet.

Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb / Dr. Strangelove, avagy hogyan szoktam le az aggódásról és szerettem meg a bombát (r. Stanley Kubrick, 1964): Kubrick filmjeiről nem az szokott eszünkbe jutni, hogy „fergeteges vígjáték”, de íme a szabályt erősítő kivétel. Habár a zseniális, három szerepben is brillírozó Peter Sellerst lehetetlen lemosni a vászonról, a legpotensebb próbálkozást Scottunk produkálja elmebeteg energiával: egy igazi, archetipikus amerikai generálist (Gen. Buck Turgidson) játszik, akinek a nemzetféltésen kívül egyetlen egy gondja van: leszámolni a komcsikkal. Majdnem meggyőz, hogy fegyvert ragadjunk!

Hardcore / Kőkemény pornóvilág (r. Paul Schrader, 1979): Jake VanDorn szigorú, erkölcsös kálvinista, holland bevándorlók leszármazottja. Egy nap eltűnik a lánya, az öreg pedig nyomozni kezd utána. A nagy kiakadás akkor jön, amikor felfedezi a lányát egy pornófilmben... A vallásos apa „alászáll” a kőkemény pornó (akkor még super 8-on terjesztett) világába, megtalálni egyetlen gyermekét. Scott egyik legmeggyőzőbb szerepe: a családalapításra sohasem gondolt tizenévesek is átérzik a fájdalmát.

Islands in the Stream / Szigetek az áramlatban (r. Franklin J. Schaffner, 1977): Ebben a – legjobb fényképezésért – Oscarra jelölt Hemingway-adaptációban Scott egy írót játszik, aki a Bahamákon keres és talál nyugalmat, a II. világháború elől menekülve. A békesség akkor szakad meg, amikor az író egyik fia úgy dönt, hogy beáll a légierőhöz.

The New Centurions / Precinct 45: Los Angeles Police (r. Richard Fleischer, 1972): Kilvinski őrmester egy kiöregedett, kiégett zsaru – egy méltatlanul elfeledett filmben. Fiatal kollegáját (Stacy Keach) avatja be a Los Angeles-i éjszakai életbe (hogy lassan az is elveszítse feleségét, illúzióit s majd életét). A prostituáltak letartóztatása az egyik legemlékezetesebb zsarus jelenet a 70-es évekből!

Tíz éve hunyt el George C. Scott, aki sohasem szerette magát sztárolni (kétszer utasított vissza Oscart!), de mégis a hetvenes évek egyik legnagyobb színésze volt. Kedvenc szerepeit gyűjtöttük egy csokorba.

They Might Be Giants (r. Anthony Harvey, 1979): Egy huncut, játékos film. George C. Scott egy, a 70-es évek New Yorkjában reinkarnálódó Sherlock Holmest játszik. Vagy csak egy túl sokat olvasott dilis öreg excentrikus, anakronisztikus kényszerképzeteiről van szó? Mindenesetre Joanne Woodward egyszerre lesz főhősünk pszichiátere és dr. Watsonja. Kis költségvetésű kamaradarab nagy kaliberű színészekkel.