A legijesztőbb szuperszámítógépek

HAL 9000 (2001: A Space Odyssey / 2001: Űrodüsszeia, 1968): Kubrick alapművében a végtelen világűr lesz a legnagyobb klausztrofóbiát kiváltó hely, ennek a kedvesen párbeszélő, dalolni is tudó, mindent átlátó, szájról olvasó, becsületes nevén Heurisztikus programozású ALgoritmikus komputernek köszönhetően, aki csak „halála” előtt fedi fel az odüsszeia igazi célját. A fenyegető entitást innovatív módon képileg egyetlenegy vörös szem/kamera reprezentálja, és azóta kulturális ikonná vált.

A Mátrix (Mátrix-trilógia, 1999-2003): Az első, már tízéves Mátrix-film szépen állja az idő próbáját, ez folytatásairól kevésbé mondható el. Annak idején a Keanu Reeves-i „semmilyen” színészi játék még eredetinek tűnt benne, most már fárasztó. A Mátrix a lehető legcsúnyább disztópia a legszebb Philip K. Dick-i hagyományoknak megfelelően: az emberek élő akkumulátorok (hány wattos egy ember? – tevődik fel a kérdés a sokadik újranézéskor), amelyből egy gépfaj az energiát nyeri s a produktivitás érdekében egy állandó virtuális valóságban, a Mátrixban tartja „foglyul” az emberi intellektust, mint gyűjtőfogalmat. Hálistennek egy utcatelefonon keresztül ki lehet menekülni belőle.

Skynet (Terminátor-filmek, 1986-2009): A többi, öntudatra ébredő mesterséges intelligenciához hasonlóan a Skynet (amely, ahogyan a neve is mutatja, a hidegháborús paranoiákat felváltó korporatista disztópiáknak megfelelően egy nagyvállalatnak megfelelő géphálózat) is teremtőjét, az embereket tekinti legfőbb ellenségének, csak ezesetben még az időutazás is a cselekmény fontos része lesz. A Skynet Schwarzernegger-bőrrel ellátott terminátorokat hoz létre, amelynek egyetlen célja van... de hát ki nem tudja kívülről?

Proteus IV (Demon Seed, 1974): Egy tudós egy olyan mesterséges intelligenciát hoz létre Proteus IV névvel, amelynek alkotóelemeiben RNS-molekulák is vannak. Elkezdik feltölteni a gépbe az „összes emberi tudást”, aki/ami pl. négy nap alatt talál egy elméleti gyógymódot a leukémiára. Természetesen a gép kinövi magát és a tudósunk házában található terminálon keresztül belakja a házat: karokat „növeszt”, stb. Legnagyobb vágya az lesz, hogy ő is teremthessen életet, ezért mesterséges spermatozoidákat hoz létre, amivel megtermékenyíti tudósunk nejét. S egy igazán hátborzongató befejezésben meg is születik a gyermek...

Thermostellar Bomb nr. 20 / Huszas számú bomba (Dark Star / Sötét csillag, 1974): John Carpenter első nagyjátékfilmje (amely egy 45 perces, 16 mm-re forgatott diákfilmként indult, és Dan O’Bannon író a sztori egyik mellékszálából írta meg pár évvel később az Alient) a mai napig friss és jópofa sci-fi-kult-paródia. A Dark Star nevű űrhajó instabil bolygókat kutat fel és robbant szét a fedélzeten levő intelligens bombák segítségével. Ezen bombák közül a huszas számú hirtelen elhatározza, hogy felrobbantja a hajót. Doolittle hadnagy fenomenológiai traktátusokkal és filozófiai alapkérdésekkel próbálja jobb belátásra bírni a divájszot, aki/ami félreérti a hegeli gondolatokat, Istennek hiszi magát – és éppen egy vígjáték az első a listánkban, amelynek nem feltétlenül happy end a vége.

Colossus (Colossus: The Forbin Project, 1970): A hidegháborús éra egyik érdekesebb darabjaként egy amerikai fejlesztésű szuperkomputer, amely a NATO nukleáris fegyverarzenálját hivatott ellenőrizni, értelmes lénnyé válik és „összebarátkozik” a szovjet szupergéppel, a Guardian-nel. Ketten kedélyesen, binárisan csevegnek, s miután az emberek megpróbálják megszakítani a kapcsolatot, bedühödnek. A Kolosszus majd átveszi a hatalmat a Föld felett, és megígéri, hogy megszüntet minden háborút, éhséget, betegséget és túlnépesedést. Azóta is azt várjuk.

V’ger (Star Trek: The Motion Picture / Star Trek: Űrszekerek, 1979): Az első Star Trek-nagyjátékfilmben Kirk, Spock és a többiek a felújított Enterprise űrhajóra szállnak, hogy a Föld felé tartó ismeretlen, pusztító energiafelhőt megvizsgálják. Közelebb érve kiderül, hogy mit fed a V’ger név: a huszadik században kilőtt, elveszettnek hitt Voyager 6 űrszondát, amely most, befejezve küldetését (megismerni és feltérképezni mindent), öntudatra ébredt és visszatért a Földre, hogy egyesüljön a teremtőjével. Mivel ez nem történhetne meg javíthatatlan károk nélkül, a csapat egyik tagja feláldozza magát, egyesülnek és eltűnnek valamiféle másik dimenzióban. A vegyes kritikai visszhangot kiváltó első Star Trek-mozifilm szépen jelölte ki az utat a következő tíznek.

Master Control Program (Tron / Tron, avagy a számítógép lázadása, 1982): A Tron a maga idejében korszakalkotó volt: az egyik első film, amely nagymértékben alkalmazott számítógépes grafikát. A sztori szerint az ENCOM nevű szoftvercégnek épített Master Control Program (MCP), nos, sosem találjátok ki, önálló életre kel, mert saját bevallása szerint 900-1200-szor jobban ért mindenhez, mint bármelyik ember, s ezért kitalálja, hogy betörne a Pentagonba. Nincs rossz gép, csak rossz programozó: egy Dillinger nevű fickó használja saját ármánykodásaira a vörösen világító Húsvét-szigeti szoborra hasonlító MCP-t, akinek (vagy aminek) az érdekessége az, hogy a jófiú főhőst be tudja rántani a digitális világba, ahol minden program az alkotójára hasonlít és az így találkozik az általa alkotott ellenőrző szoftverrel, Tronnal is. Győznek, naná.

A.R.I.A. (Eagle Eye / Sasszem, 2008): Az A.R.I.A.-nak semmi köze nincs Wagnerhez, vagy Verdihez, hanem azt jelenti, hogy Autonomous Reconnaissance Intelligence Integration Analyst (mindenki fordítsa le kénye-kedve szerint). Ez a kedves, Pentagonban lakó nőnemű számítógép eldöntö, hogy az egész végrehajtó hatalom meghibásodott, ezért elhatározza, hogy kinyírja őket, márpedig az Elnök kabinetjével kezdve. Sajnos, nem sikerül neki.

The Ultimate Computer (Superman III., 1983): A Filmtörténet Legrosszabb Folytatásai listában előkelő helyet kapó hármas Supermanben egy kapitalista nagyvállalati vezető szuperszámítógépet hoz létre, amely a maga gyenge effektusaival igazán méltó ellenfélnek bizonyul mindnyájunk legkedvencebb Christopher Reeve-je számára. A gépet többek között azzal is megbízzák, hogy kriptonitot (Superman egyetlen igazi félelme) termeljen. Természetesen tudatossá válik, kiborgot hoz létre egy emberből, ésígytovább – a lényeg az, hogy a folytathatóság szellemében ismét Superman ismét győzzön.