/ /

· írta

Színészek kétes értékű rendezői debütjei

Toplista

Nicolas Cage: Sonny

Nicolas Cage: Sonny

A színészként is egyre, khm, egyenletlenebb pályájú Nic Cage 2002-es és egyetlen filmje rendezőként egy nem szabványos családról szól, ahol az anya bordélyházat működtet, és frissen leszerelt fiát (James Franco) is futtatja. A borzalmas film masszív 17 000 dollárt szedett össze egy hétvégén, amiután le is vették a műsorról.

Eddie Murphy: Harlem Nights (Harlemi éjszakák)

Eddie Murphy: Harlem Nights (Harlemi éjszakák)

Murphy népszerűsége tetőfokán volt a 90-es évek végén, nem csoda, hogy rábíztak ennyi pénzt, és ráadásul a forgatókönyvet is ő írta. A 30-as években játszódó film nem volt épp akkora bukta, mint amit megérdemelne, de így is messze alulmúlta a stúdió elvárásait. Murphy azóta sem került  kamera mögé.

Keanu Reeves: Man of Tai Chi (A tai chi harcosa)

Keanu Reeves: Man of Tai Chi (A tai chi harcosa)

Ez a film nem is olyan régi (2013), és Reeves kedvenc témájával, a harcművészetekkel foglalkozik. És ha valakit semmi, de semmi nem érdekel az égvilágán a harcművészeteken kívül, akkor még talán szeretni is tudja a filmet. Egyébként nem kellemetlen, csak roppant unalmas. Talán még az is megtörténhet, hogy nem ez lesz az egyetlen rendezői kreditje kedvenc Neónknak...

James Franco: The Broken Tower

James Franco: The Broken Tower

Legyünk igazságosak: ez egy 2011-es vizsgafilm (a már réges rég befutott Franco úgy döntött, hogy mesteri diplomát szerez filmkészítésből). De attól még lehetne jó, nem? Ráadásul életrajzi film, egy tragikus sorsú meleg amerikai költőről, a projekthez olyan haverok ugrottak be mint pl. Michael Shannon. Természetesen fekete-fehér, különben nem is lehetne vizsgafilm.

Angelina Jolie: In the Land of Blood and Honey (A vér és méz földje)

Angelina Jolie: In the Land of Blood and Honey (A vér és méz földje)

Jolie 2011-es rendezői debütje egy rrrropppant szívbe markoló háborús történet pátosszal, giccsel, mindennel, amit egy elkényeztetett amerikai gondolhat a délszláv háborúról a bőrfotel kényelméből. A rossz kritika nem tántorította el Angelinát, az idén újra próbálkozott (Unbroken), úgy tűnik, nagyobb sikerrel.

William Shatner: Star Trek V: The Final Frontier (Űrszekerek V.: A végső határ)

William Shatner: Star Trek V: The Final Frontier (Űrszekerek V.: A végső határ)

Még a rajongók szerint is a franchise egyik leggyengébb filmje az ötös Star Trek, amit a filmszínészek legteátrálisabbika, Shatner rendezett. Valószínűleg azért tűnt ez logikus produceri döntésnek, mert az előző részekben Leonard Nimoy (Spock) elég jól bevált rendezőként. De végülis mindegy, mert mára a kánon része, és aki az egész sorozatot megnézi, az ezt is meg fogja nézni. Pedig az istenkeresős sztori nem is lenne rossz!

Kevin Spacey: Albino Alligator

Kevin Spacey: Albino Alligator

Spacey-t imádjuk színészként, és eddigi két filmje alapján úgy tűnik, soha nem fogja utolérni színészi zsenialitását rendezőként. Ebben a debütben piti túszejtő bűnözőkről regél, de csak egyvalamit ért el: Faye Dunaway kapott egy Arany Málna-jelölést érte. Következő filmjével (Beyond the Sea / A tengeren túlon) már Spacey-nek nagy szerencséje volt egy jó színésszel: Spacey-vel, de túl nagyot azzal sem dobbantott, azóta parkolópályán van rendezői karrierje.

Tim Allen: Crazy on the Outside

Tim Allen: Crazy on the Outside

A régebb viszonylag korrekt komikusi karrierrel büszkélkedő Allen összevakarta színészhaverjait korábbi filmjeiből, és füst alatt 2010-ben összeütött egy ilyen teljesen felesleges, siralmas, humortalan vígjátékot. Van ez így.

Ethan Hawke: Chelsea Walls

Ethan Hawke: Chelsea Walls

A 2001-es film a híres Chelsea hotelben lakó, bohéméletet élő művészekről szól, és a nézhetetetlenség határát súrolja. Hawke a következő filmjével sem robbantott kasszát (The Hottest State, 2006), érdekesség viszont, hogy tavalyi zenés doksija (Seymour) már egész jó kritikákat kapott.

Címkék

színészek kétes értékű rendezői debütjei, színész, rendezői debüt, toplista, top 9