/ /

· írta

Ember-gép kapcsolatok

Toplista

A nő / Her (Spike Jonze, 2013)

A nő / Her (Spike Jonze, 2013)

Spike Jonze nemrég még Oscarért versenyző (és azt a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriájában el is nyerő) filmjében a „lánynak” teste sincs, csak hangja: Joaquin Phoenix az operációs rendszerbe lesz szerelmes, enyhítő körülmény, hogy Scarlett Johansson adja a hangot hozzá. Mi addigis Windowsszal, Androiddal és Os X-szal kínlódunk...

Metropolis (Fritz Lang, 1927)

Metropolis (Fritz Lang, 1927)

Minden ember-gép-szerelem-filmek ősatyja, Fritz Lang nagyívű, epikus, néma mesterműve annyiféle verzióban létezik (szanaszét vagdosták, aztán a megtalált darabokat visszatoldották stb) hogy maga is olyan, mint az eredeti Mária filmbéli kópiája: lehet, hogy már nem az eredeti, de továbbra is imádnivaló. Vagyis inkább to die for. Nota bene: a film cselekményéig még 11 évünk van. Ja, és filmtudományi folyóiratot is ihletett :D

Szárnyas fejvadász / Blade Runner (Ridley Scott, 1984)

Szárnyas fejvadász / Blade Runner (Ridley Scott, 1984)

Ugyan nincs teljesen elmagyarázva, hogy a filmbéli replikánsok pontsan hogy is készülnek, de az szent, hogy nem homo sapiensek, már csak azért is, mert sokkal jobbak, mint mi. Az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című kultikus Philp K. Dick-adaptációban talán szeretni is jobban tudnak...

Különös kísérlet / Weird Science (John Hughes, 1985)

Különös kísérlet / Weird Science (John Hughes, 1985)

Két lúzer (ma valószínűleg geekek lennének és menők) srác létrehoz magának egy robot-csajszit (miután végignézik a Frankensteint). A bombázó Lisa az emberiség totális eltörlésére készülne, de ez egy John Hughes-film, úgyhogy mégsem.

A komputer gyermeke / Demon Seed (Donald Cammell, 1977)

A komputer gyermeke / Demon Seed (Donald Cammell, 1977)

Ha az ember-gép kapcsoltról soknak eddig a szerelem ugrott be, innentől kezdve a nemi erőszak fog eszébe jutni. A gép úgy próbál emberré válni, hogy teherbe ejt egy nőt. Ezt tessék elképzelni.

A.I. - Mesterséges értelem / Artificial Intelligence (Steven Spielberg, 2001)

A.I. - Mesterséges értelem / Artificial Intelligence (Steven Spielberg, 2001)

Ugyanazt a kérdést járja körül, mint a többi „lehetnek-e az androidoknak érzelmei”-filmek, csak itt a anya-gyerek kapcsolatra építve. Spielberg egyik legszebb filmje, amit Kubrick tervei alapján készített el, az azóta felnőtt és édiségét elveszített Haley Joel Osmenttel.

Chappie (Neill Blomkamp, 2015)

Chappie (Neill Blomkamp, 2015)

Maga a film hemzseg a rossz forgatókönyvi fordulatoktól, de a címadó robot figurája elég vicces és kedves ahhoz, hogy végignézzük miatta a filmet. Itt sem a szó szoros értelmében vett szerelemről van szó, hanem inkább egyfajta gyermeki/kutyai ragaszkodásról, talán ezért is kapott olyan nevet, mintha valakinek a házikedvence lenne.

Robotzsaru / Robocop (Paul Verhoeven, 1987, ill.  José Padilha, 2014)

Robotzsaru / Robocop (Paul Verhoeven, 1987, ill.  José Padilha, 2014)

Na jó, itt kicsit más a képlet, a robottestbe ugyanis emberi agyat ültettek, igaz, elvileg annak érzelmi fölöslegei nélkül. De hát tudjuk, mennyire nehéz lemondani az ilyesmiről, még akkor is, ha az embernek (pardon, robotnak) látszólag semmi nincs az ágyéktáji páncélzata mögött.

S1m0ne (Andrew Niccol, 2002)

S1m0ne (Andrew Niccol, 2002)

Simone egy nagyszerű, gyönyörű és tehetséges színésznő, egy baja van: nem létezik. Tizenpár éve bájosan kacarásztunk a cselekményen, már viszont ijesztő valósággá vált: Peter Jacksonnak és társainak már lassan derogál embereket alkamazni videojá..., pardon, filmjei forgatásához.

Ex Machina (Alex Garland, 2015)

Ex Machina (Alex Garland, 2015)

A legújabb brilliáns példa a témában, eme toplista apropója most tarolt a budapesti Titanic filmfesztiválon. „A karakterek interakciói olyan problémakörökre világítanak rá, hogy pl. mi a tudat, van-e szabad akaratunk, mi teszi az embert emberré (a mesterséges intelligenciához képest). [...] E mozi olykor még bizarr, felnőtt korhatáros romkomként is működik, hisz Calebnek egy robot iránt támadnak mély érzelmei.” – Csiger Ádám