Borati figyelmeztetés

Larry Charles: Borat: Cultural Learnings of America for Make Benefit Glorious Nation of Kazakhstan / Borat – Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika

Néhány éve baráti körben szuper 8-as felvételeket néztünk a hetvenes évekből: egy régi házibuli képeit. Látva az akkor is lázadó ifjúságot, hirtelen megrázó felismerésre jutottam: a bajusznak befellegzett. Egyrészt mert napjaink csupaszságkultusza száműzte, másrészt mert számos fazon áldozatul esett viselőjének. Nos, most ismét gazdára talált egy modell: ez a tömött, hollószín szőrpamacs valahol félúton a rozmár- és a harcsabajusz között mostantól Borat Szaggyijev védjegye.

A Sacha Baron Cohen által életre keltett álkazah álriporter Larry Charles filmjében azért utazik az Egyesül Államokba, hogy riportfilmet készítsen a világ legnagyszerűbb kultúrájáról a nyomorult kazah nép okulására. Ez a szélsőségesen előítéletes, középkori gondolatvilággal megáldott fiatalember, aki tágra nyílt, csillogó szemekkel ostoba kérdéseket tesz fel riportalanyainak, nem a Borat – Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika c. film találmánya.

Larry Charles: Borat: Cultural Learnings of America for Make Benefit Glorious Nation of Kazakhstan / Borat - Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika

A posztszovjet retrómacsó a televíziós Da Ali G Showban vált ismert és botrányos médiaszereplővé. A műsor betétjét képező szkeccsekben Borat akkoriban még az Egyesült Királyság kultúráját, hírességeit és átlagembereit tanulmányozta. A showt Cohen másik és ez idáig legnépszerűbb alteregója, egy bizsukba és tréningruciba bújtatott, műmájer riporter vezette. Ez az Ali G néven futó tapló, aki egy mozifilm erejéig szintén kiruccant a filmvászonra (Ali G Indahouse), ugyancsak annak köszönhette népszerűségét, hogy pillanatok alatt be tudta vinni gyanútlan riportalanyait az erdőbe.

Larry Charles: Borat: Cultural Learnings of America for Make Benefit Glorious Nation of Kazakhstan / Borat - Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika

Kivédhetetlen volt, akárcsak Borat. Ez egyfelől Cohen zseniális átváltozásainak és hihetetlenül gyors helyzetfelismerő képességének köszönhető, másfelől annak, hogy minden figurája ugyanarra a rugóra jár: látszólagos korlátozottságával alárendeli magát beszélgetőpartnerének, miközben vérlázító kijelentéseivel leszállítja az erkölcsi mércét. Rettenetes dolgokat mond és kérdez zsidókról, cigányokról, nőkről, gyerekekről, melegekről – de sokszor még rettenetesebb a riportalanyoktól érkező reakció. Előítéletek, gyűlölet, fásultság, félreértett tolerancia – illetve gyakran mindezek píszín tálalt egyvelege. Borat érdeklődő gesztusa többnyire a kellemetlen helyzet ellenére is imponál a megkérdezetteknek, akik – igyekezve megfelelni a rájuk osztott „okos” szerepnek – nem rúgják föl az interjúhelyzetet. Szinte mindenkiből előjön a megmondóember, beindulnak a fölényes, kolonialista reflexek.

Larry Charles: Borat: Cultural Learnings of America for Make Benefit Glorious Nation of Kazakhstan / Borat - Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika

A tört angolsággal és héberül beszélő, mondókájába kelet-európai halandzsát vegyítő, műkazah Borat eszköztárát tekintve klasszikus bohóc, akinek külseje, beszédstílusa, mozgáskultúrája változatlan. Attribútumai – például a ránézésre is műszálas, szürke öltöny vagy az unásig hangoztatott szófordulatok (amilyen a lengyel „jak się masz”, azaz „hogy vagy?”) – éppúgy elidegeníthetetlen részei lényének, mint Chaplin esetében a sétapálca és a keménykalap. Ügyesen összehangolt vonásai egyedi elegyet alkotnak, habár külön-külön ezerszer láttuk már őket. A jóságos, ártatlan tekintet és az örökös fecsegés Švejké is lehetne. Az együgyűség és sebezhetőség az Isten hozta, Mr… Chance kertészét idézi (illetve a Peter Sellers figurákat általában). A nyúlánk alkatból fakadó esetlen mozgás – hát ez tényleg örökzöld, a magas szőke férfitól Hulot úron át a Hülye Járások Minisztériumának munkatársáig (John Cleese) rengetegszer láthattuk. És mint annyi klasszikus komikus figurának, Boratnak is megvan a maga komikus párja. Az ő fegyverhordozója, akarom mondani producere a széthízott és mindig éhes Azamat Bagatov, aki azzal, hogy a film egy pontján Laurel Hardy jelmezben jelenik meg, explicite megidézi a nálunk Stan és Pan néven ismert komikus duót.

Larry Charles: Borat: Cultural Learnings of America for Make Benefit Glorious Nation of Kazakhstan / Borat - Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika

Ezeket a sztenderd elemeket Cohen következetes játéka vagy inkább átalakulása építi koherens, egyedi figurává. Valójában ő tartja össze a filmet; a szkeccseket felfűző szál – hogy Borat megtalálja Dulcineáját Pamela Andersonban – beszédes ötlet, de igazából nem bír el másfél órát. A Borat - Kazah nép… tipikusan az a film, amely elsősorban mint jelenség érdekes. Nem véletlen, hogy az utóélete – amely izgalmasabb, mint maga a mű – alapvetően nem is a filmes alkotást, hanem a botrányos gesztust látja benne. Perek sorozata indult az alkotók ellen, diplomáciai manőverek kezdődtek, „posztborat” kazahsztáni országimázsról hallani... Ennek megfelelően a film sajtója is nagyon gazdag; újra felszínre kerülnek olyan klasszikus problémák, mint hogy hol van a határ valóság és fikció között, vagy hogy meddig megengedett fegyver a humor. Mindenki állást akar foglalni, és ez hasznos.

Larry Charles: Borat: Cultural Learnings of America for Make Benefit Glorious Nation of Kazakhstan / Borat - Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika

A Borat-figura pedig minden bizonnyal messze túléli a filmet. Attól olyan erős, hogy Cohen soha, sem szándékosan, sem akaratlanul nem választja le magáról. Ez egyfelől a profizmus, illetve a tehetség jele – mintha csak ki tudná kapcsolni a saját intellektusát1. Másfelől Cohen figuráit, így Boratot is az teszi elviselhetővé, hogy sosem kacsint ki a nézőre. Nincs az a kokettálás a közönséggel, amitől – hogy ne menjünk messzire – gyakorlatilag a magyar vígjátékok kilencven százaléka nézhetetlen. Mert mindenki kényszeresen reflektál a saját (vélt vagy valós) humorára ahelyett, hogy a jelenet komikumát hagyná kibontakozni. Egyszerre akar kint és bent lenni, okos maradni és „viccessé” válni. Sajnos ez nem megy: az értelmezési keret lebegtetéséhez – ahhoz, hogy a néző legyen egyszerre kint és bent – a figura nem léphet túl önmagán, és Cohen szerencsére tudja ezt.

Larry Charles: Borat: Cultural Learnings of America for Make Benefit Glorious Nation of Kazakhstan / Borat - Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika

Bebújik a szemellenzős kazah szerepébe, és soha többé nem jön ki belőle. Eközben a film, amely azt állítja magáról, hogy Kazahsztán felkérésére készülő propagandafilm az USA-ról, többször is fikcióként leplezi le önmagát A stáb, amely a történet szerint mindössze Boratból és Bagatovból áll, természetesen akkor is forgat, amikor Bagatov faképnél hagyja társát. Ez a fikció kontra valóság probléma egyébként izgalmasan végigvonul a filmen, sőt, ami még érdekesebb, túlnyúlik a film határain is. A főcím cirill betűs, Amerikából nézve autentikusan kazah; Bagatov fiktív filmgyártó cégének működő honlapja van; Cohen Boratként kampányol a film mellett: kazah újságíróként ad interjút, és szekéren érkezik a Torontói Filmfesztiválra... Vagyis a film egyfajta párhuzamos világot hoz létre maga körül, amely helyenként – ijesztő módon – alig abszurdabb, mint ez a másik, amelyet – noha szintén a média kreálja – mégis valódinak hiszünk.

1 Cohen történelem szakot végzett Cambridge-ben, diplomájához a feketék hatvanas évekbeli polgárjogi küzdelmeiről, és az amerikai zsidóság ezzel kapcsolatos szerepvállalásáról írt szakdolgozatot.



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.