Képben, hangban

Beszélgetés Zányi Tamás hangmesterrel

„Az utolsó pillanatban alakult ki ez a stáb, mert Várhegyi Rudinak, aki hosszú évek óta hagyományosan ennek a tábornak a vezető hangmérnöke, hirtelen lett egy munkája, ami nagy szó jelen pillanatban Magyarországon. Rudi ekkor kért meg engem, hogy jöjjek helyette.”

8. Filmtett-Duna Muhely Alkotótábor

Komlódi Gáborral ketten vezetitek a csoportot. Hogyan osztottátok fel egymás között a munkát?

A hangcsoport másik vezetője eredetileg Vadon Zoli lett volna, aki hangutómunkával foglalkozik. Ő viszont pár nappal a tábor kezdete előtt megbetegedett, és ekkor sikerült Komlódi Gabit beszervezni, aki éppen ráért. Az eredeti felállás az lett volna, hogy én a forgatásokon veszem át Rudi helyét, és valaki más pedig az utómunkán. De aztán végül felcseréltük a dolgokat: én inkább az utómunkával foglalkozom és Komlódi Gábor (aki amúgy is éjjel-nappal forgat, ebben nagyon gyakorlott) vette a kezébe a srácok forgatásra való felkészítését.

Mit takar ez a felkészítés? Másként megfogalmazva: mit csináltatok a tábor első napjaiban, mielőtt a forgatások elkezdődtek?

Nem volt sok idő: tulajdonképpen három napot dolgoztunk a forgatások előtt. Hoztunk sok felszerelést és azokkal ismerkedtük, cserélgettük be a mi magnóinkat-mikrofonjainkat az itteni felszerelésekbe, és kialakítottuk a két kétfős hangstábot. Mondjuk ezzel semmi gond nem volt, mert miközben mi első táborozók vagyunk, a fiúk visszatérő hangcsapattagok, és már eleve megvoltak a kétfős hangstábok. Tehát az első napokban Gáborral ők a környéket járták és az eszközöket tesztelték. Lehetett volna többet is gyakorolni egyébként, de ez a három nap így szépen eltelt.

Miért párokban dolgoznak a hangstábok?

Az eredményes hangfelvételhez az a legjobb, ha a két funkciót, a mikrofonozást-rögzítést és a hangmérnöki munkát külön-külön ember látja el, akik persze szorosan együttdolgoznak – ezért is jó, ha összeszokott a csapat. A mikrofonosnak az a dolga, hogy megtalálja azt a helyet, ahol a legközelebb van a szereplőkhöz, a jelenethez, de a mikrofonnal még nem lóg be a képbe (erős akusztikai tény, hogy elég tíz centiméterrel eltávolítani a mikrofont, és már hatványozottan megy el a hang). A társa pedig a kábel végén elvan a felvevőmagnóval, a szintezéssel. Szkriptelnie kell, hogy melyik felvételben mi volt jó. Ezek a funkciók amúgy a táborban cserélhetők, de a „valós életben” nem, ez két külön szakma. A mikrofonos olyan a hangmérnöknek, mint a focus puller az operatőrnek: élességet kell húzni, ott kell rajta lenni, közel, plusz kommunikálnia kell a színészekkel és a többi stábtaggal. Külföldön ez igen megbecsült és jól megfizetett szakma.

Voltak az idei filmek forgatásán különös, érdekes kihívásaitok?

Általában az van, hogy a forgatáson izgalmas feladatot vagy kihívást általában technikai problémák jelentenek. Elvileg egyszerű a feladat: a legjobb minőségben, zajmentesen felvenni a színészek dialógusait; ha van lehetőség és idő, akkor esetleg egy-két zörejt és atmoszférát is – de ez egyébként nem alapfeladat. A hang(nyers)anyagot kell rögzíteni a hangutómunkához. Kihívás, ha van, az valamifajta technikai bravúr: hogyan lehet megoldani egy lehetetlen szituációt, amelyben első látásra esély sincs arra, hogy hangot vegyen fel a hangmérnök. Ilyenből most is volt elég, szinte mindegyik filmben, és ezeket a srácok (legalábbis amikor kint voltunk) úgy tűnt, jól oldották meg.

Évről évre visszatérő kérdés, hogy hány film elkészítése lenne az ideális egy ilyen tíznapos tábor alatt. Nektek mi volt az idei tapasztalatotok?

Na én megmondom a tutit (nevet). Az idei négy film teljesen optimális, csak a forgatókönyveket nem itt kellene megírni. Úgy kellene megérkezni a táborba, hogy a forgatókönyvírók és rendezők előtte már (legalább e-mailen, skype-on) egyeztettek, és közösen kidolgoztak egy könyvet, sztorit. Az lenne a jó, ha a megérkezés másnapján már majdnem kész könyvek alapján a forgatásra lehetne készülni. Ebben az esetben négy film teljesen ideális lenne. Kevesebbet azért nem érdemes csinálni, mert akkor nincs meg az egészséges versenyhelyzet a stábok között. Kell ez a megmérettetés. Négynél több azonban sok lenne. Főleg a hangcsapat számára. Jó lett volna persze, ha három hangstáb áll fel, de az hat ember, ami hangosból már egy kicsit sok... Igazából egyébként azért vannak kevesen a hangosok, mert nem négy hangmérnökről van szó, akiknek van egy-egy mikrofonosa, hanem kettő plusz kettő hangmérnök és mikrofonos. Így kell minden filmben képben és hangban lenni.



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.