A nevetséges Mr. Codytól az Aviátorig


A filmipar megelőzte a repülőipart. Az előny a századelőn még csak néhány esztendő, aztán a mozi „elhúz” a repülés mellett, hiszen legalább 70 évre volt szükség ahhoz, hogy ez utóbbi is a széles tömegek számára elérhető legyen. Ez idő alatt született valaki, aki ugyanolyan megszállott módon akart nagyon jó filmet csinálni, mint nagyon jó repülőt építeni. Ő Howard Hughes.

A levegő meghódítása a filmvásznon

Ferdinand Zecca A levegő meghódítása (À la conquête de l'air) című 1901-es filmjében egy Párizs feletti légikerékpár-túrát örökít meg. Aztán a mozi „elhúz” a repülés mellett: 1903-ban, abban az évben, amikor a Wright fivérek Észak-Karolinában elkövetik első elismert motoros repülésüket, az amerikai nikkelodeonokban már Edwin S. Porter A nagy vonatrablás (The Great Train Robbery) című filmjén libabőrözhettek a nézők. 1910-ben néhány perces, jó dramaturgiával szerkesztett, több gépállásból felvett kisfilm örökíti meg M. Cody kísérletét. A Cody úr repülőgépének felemelkedése és összetörése (Aeroplane Flight and Wreck (Piloted by M. Cody)) című filmben Cody úr a Wright fivérek gépéhez hasonlító masinájával hosszas előkészületek után levegőbe emelkedik, majd a földhöz csapódik. A tehetségtelen repülőgép-építő és pilóta neve fennmaradt, a tehetséges filmesé viszont nem – ez is a kor sajátossága.

Ha viszonyítási pontként a közhasználatot, a mindenki által való elérhetőséget tekintjük, akkor a repülőipar a legjobb indulattal is csak a hetvenes évekre hozta be lemaradását. Ha szigorúbbak vagyunk, akkor a fapadosok megjelenésével ez csak most valósul meg.

Az aranypolgár Hollywoodban

Húsz évvel a névtelen filmes és a neve(tsége)s pilóta találkozása után egy sajátos, azóta is páratlan figura tűnik fel a filmipar egén. No meg a repülés gyöngyvásznán – hogy stílusosak legyünk. A Howard Hughesról készült Aviátor című Martin Scorsese-filmnek nem véletlenül A hollywoodi aranypolgár az alcíme. Howard Hughes Texasban született és Cane polgárhoz hasonlóan korán elvesztette szüleit, egyúttal örökölte vagyonukat, többek közt egy akkor fél millió dollárnál többet érő szerszámgépgyárat. Ennek a gyárnak a legfontosabb terméke egy speciális olajfúró berendezés volt, amely később megsokszorozza Hughes vagyonát. Hughes vonzódása a repüléshez korán nyilvánvalóvá lesz: 14 éves korában már repülőleckéket vesz, és szintén kamaszként repülőmérnöki előadásokat hallgat a Caltechnek becézett Kaliforniai Technológiai Kutatóintézetben. Ám amikor tizenkilenc évesen, apja halála után mesés vagyon hull az ölébe, otthagyja az egyetemet, megnősül és Hollywoodba költözik. Ugyanis abban a pillanatban egyvalami van, ami jobban érdekli a repülésnél: ez a film. Producerkedni kezd, és már a második filmje, A két arab lovag (Two Arabian Knights, 1927) elnyeri a legjobb rendezésért járó Oscar-díjat. Ebben az évben Hughes maga is rendezésre adja a fejét, és ezzel elkezdődik minden idők legdrágább és korához képest legbonyolultabb technológiát igénylő filmjének gyártása.

A pokol angyalai

A Hell's Angels elképzelhetetlenül sok pénzből, közel 4 millió dollárból forog, és nyolcvan első világháborús vadászrepülőt és több léghajót vonultat fel a „főbb szerepekben”. A közel 3 évig elhúzódó forgatás költségeit kizárólag Hughes fedezi. A felvételek számának tekintetében Hughes túltesz még perfekcionizmusáról híres kortársán, Charlie Chaplinen is, amikor 250-szeres túlforgatással készíti filmjét. A filmezések alatt tucatnyi repülő törik össze és három pilóta veszti életét. Volt egy légi manőver, amit egyetlen pilóta sem volt hajlandó véghezvinni. Hughes beült az egyik gépbe, végrehajtotta a légi bravúrt majd összetörte a gépet és néhány bordáját. De a felvétel jól sikerült.

Mire a film elkészült, bekövetkezett a legdrámaibb fordulat a némafilm történetében: a hangosfilm megjelenése. Hughes nem csüggedt, a kész film számos jelenetét újraforgatta, a többit utólag hangosította, és 1930-ban végre bemutatta azt a filmet, amiről a közönség sokkal többet olvashatott a forgatás alatt, mint a bemutató után. A film – főszerepben Jean Harlow-val – kasszasiker lett, de nem hozta vissza a befektetett pénzt. Oscar-díjra is jelölték, de kizárólag az operatőri munkáért, és az is csak jelölés maradt.

Hughes hosszú ideig visszavonul a rendezéstől és helyette a repülésre összpontosít. A következő években, A pokol angyalai forgatásáról már ismert szívóssággal és perfekcionizmussal megépíti a Hughes H 1 Racer elnevezésű repülőgépet, mellyel 1935 szeptemberében gyorsasági világrekordot állít fel. Később felállítja, majd önmaga meg is dönti a transzkontinentális repülés rekordját 7 óra 28 perces repülésével New Yorktól Los Angelesig.

A törvényen kívüli

A második világháború alatt Hughes is derekasan kiveszi a részét a hazafias munkából egy újabb saját rendezésű filmmel és egy újabb saját tervezésű repülőgéppel. Új filmje, A törvényen kívüli (The Outlaw, 1943) egy western dráma, a Billy, a kölyök néven elhíresült marhatolvaj történetének negyedi filmes feldolgozása Jack Beutellel és Jane Russell-lel a főszerepben. A film már 1941-ben elkészül, de nem ment át a az Amerikai Filmgyártók Szövetségének (MPAA) cenzúráján a Jane Russell és a Billyt alakító Jack Buetel közötti szenvedélyes szerelmi jelenet miatt. A filmet végül 1943-ban mutatták be néhány jelenet kivágása után. A szövetség viszont azzal vádolta Hughest, hogy kicseréli a kópiákat és a moziban nem az engedélyezett verziót vetíti, ezért újra betiltották a filmet, ami csak egy évvel a világháború befejezése után kerülhetett újra a mozikba.

A takaros liba rövid röpte

Nem járt sokkal szerencsésebben a Takaros Liba néven csúfolt Herkules H4 sem. Eredetileg az amerikai kormány megrendelésére készült, amely egy hatalmas katonai teherszállítót rendelt Hughestól. El is készült a már ismert tempóban a kor legnagyobb repülőgépe, amely a mai napig tartja a legnagyobb fesztávú repülő, a legnagyobb hidroplán és a legnagyobb fából készült repülő világrekordját. Az amerikai haderő számára az is nagy jelentőséggel bírt volna, hogy a Herkules nem stratégiai nyersanyagból vagyis nem alumíniumból készült – csak bírt volna, mert a második világháború hamarabb véget ért, minthogy a nyírfából készült, hétszázötven katona szállítására tervezett, nyolc motoros óriásgép először a levegőbe emelkedett volna. A szenátus vizsgáló bizottsága ezért eljárást is indított Hughes ellen. Az eljárás végül eredmény nélkül zárult, de Hughes – mintegy igazát bizonyítandó – 1947 novemberében a Herkules kormányához ült, a több ezres bámész közönség előtt levegőbe emelte az órásgépet és... egyetlen mérföldet repült vele. Ez volt a Herkules első és utolsó repülése, jelenleg az oregoni Evergreen Aviation Múzeumban látható.

Hughes életében még egyszer kapcsolta össze a filmet és a repülést: 1957-ben producerként jegyezte a Sugárhajtású repülő (Jet Pilot) című, Joseph von Sternberg által rendezett filmet, John Wayne-nel a főszerepben. Hughes 1976-ban halt meg, dúsgazdagon, és betegen, stílusosan egy repülőn, a houstoni metodista kórház felé tartva.

A hollywodi aranypolgárról számos film készült, William A. Graham 1977-es The Amazing Howard Hughes című tévéfilmjétől kezdve, de Martin Scorsese Aviátora mutatja be a legrészletesebben és a legpontosabban Hughes életének korai, regényes szakaszát. A legutóbbi Hughes-film pedig Lasse Hallström 2006-os alkotása, a The Hoax, mely a Hughesról hamis életrajzi regényt író Clifford Irving egyébként igaz történetét meséli el.



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.