Egy tánc, és más semmi

Zack Snyder: Sucker Punch / Álomháború

A moziban előttem ülő pár jól informált női tagja a film kezdése előtt megkérdezte a pasiját, hogy mit is lát majd. A férfi csak ennyit mondott: „Az rendezte, aki a 300-at. Látványos baromság.” Ennél precízebben nem is foglalhatta volna össze az Álomháborút, ami igazából egy kétórás trailer. Csak nem tudni, mihez…

Aki egy Zack Snyder-filmre ül be, az nyilván tisztában van vele, hogy már az első 10 percben annyi lassítást láthat, amennyi a teljes Wong Kar-wai-életműben van, és hogy a történet igazából csak alibi lesz arra, hogy a nagyranőtt kamasz informatikus-geek rendező flörtölhessen élete szerelmével, a CGI-vel. Snydernél intenzívebben kevesen használják a klipesztétika megoldásait, gyakorlatilag ez a filmje is egy videoklip-füzér, amit valami sebtében összecsapott narratív massza ragaszt egybe, de ennyire sosem sikkadt el a film a durván stilizált látvány súlya alatt. Az Álomháború (értsd: 300 csajokkal) ugyanis – mondjuk ki – buta és öncélú attrakciós mozi, állítólag a Warner fejeseinek sem tetszett és most abszolút jogosan kérhetik számon a csaknem teljes alkotói szabadságot kapó direktoron az eltapsolt dollármilliókat.

Kép a Sucker Punch - Álomháború című filmből

A film elején megismerjük a szexi szőke kislányt, Baby Dollt (Emily Browning), aki gonosz mostohaapjával hadakozik, közben véletlenül saját testvérét lövi le. Irány az elmegyógyintézet, ahol kénytelen szembenézni azzal a ténnyel, hogy pár napon belül lobotómia áldozata lesz, ezért inkább egy álomvilágba menekül, ahol a főszereplők a szanatóriumban megismert emberek, de a helyszín egy bombanőkkel teli luxusbordélyházzá változik. Baby Doll előrukkol egy szökési tervvel, és hamar összeáll az amazon-ötösfogat, vagyis az akciófilm Pussycat Dollssza, már csak térkép, öngyújtó, kés, kulcs és az ötödik elem kell a szabadsághoz. Annyit elárulhatunk: az utóbbi nem Milla Jovovich. Ezen kellékek megszerzéséhez pedig hősnőnknek nincs is más dolga, mint hogy elkezdjen táncolni, mert annyira érzékien rázza a kis vállait, hogy mindenki lebénul a látványtól és közben könnyű összelopni a holmikat. Úgy is mondhatnánk: „ha szombat este táncol, fejreáll az egész világ!”, de igazából sosem látjuk a vonaglást, mert ez a mozdulatsor a kapu a harmadik dimenzióba, ahová vele együtt mi is átlépünk és ahol különböző klipes akciószekvenciák során látjuk szimbolikusan, ahogy a csajok megszerzik szabadságuk „zálogait”.

Kép a Sucker Punch - Álomháború című filmből

Ennyit a történetről, hiszen ez a legkevésbé lényeges rész Snyder félresikerült Bibliothéque Pascaljában. Ami az alkotót is sokkal jobban érdekelte, az a következő pár elem, amivel lazán teleszórta moziját: sárkány, ork, zombi, náci, zeppelin, robot, vadászgép, szamuráj, szörny, Hello Kitty, bombavonat… hosszasan lehetne sorolni, ugyanis akkora katyvaszbeöntést kapunk szemünkön át, hogy jó darabig nem is tudjuk: sírjunk, vagy nevessünk. A film trailere láttán még bizakodhattunk abban, hogy afféle epizodikus posztmodern popcorn-moziról lesz szó, ahol minden vízió remek terepet biztosít egy kis műfajzsonglőrködéshez a Kill Bill vagy Scott Pilgrim modorában, az Eredet több síkon futtatott komplex szerkezetével megfejelve. De Snyder nem igazán a műfajérzékenységéről híres, ezért most is értelmetlen csihi-puhikat kapunk, melyekben csak a háttér változik. Hiába keveri a Náci zombikat A dicsőség ösvényeivel, A gyűrűk urát a Shrekkel, vagy az Atomvonatot az Én, a robottal, öncélú, impulzusszegény giccsbe, egy idő után pedig önparódiába fordul az egész.

Kép a Sucker Punch - Álomháború című filmből

Ebben a környezetben a színészeknek sem maradt helyük játszani, Browning igazából a vastag ajkai és bociszemei miatt kapta meg a szerepet, egy guminő is tökéletesen helyettesítené őt – ez persze nem az ő hibája. A férfinézők tekintete ugyan elidőzhet egy-egy comb vagy dekoltázs látványán, de ha csak ezt tudjuk dicsérni egy filmben, esetleg a cool dalokból álló soundtracket, akkor rég megette a fene az egészet. A kegyelemdöfést pedig a záró képsorok alatt hallható narrátor adja meg, aki teljesen értelmetlen sületlenségeket mond fel sorsról, szabadságról, az ördög tudja mi mindenről.

Kép a Sucker Punch - Álomháború című filmből

Több jelenet is egy plakátokkal teli fal előtt játszódik, ezek közül az egyik Kertész Mihály My Dream Is Yours című 1949-es filmjének posztere, amit Zack nyilván célzásként helyezett el. Az hagyján, hogy ő az álmát akarja megosztani velünk, de ezt az álmot most rajta kívül nagyon kevesen élvezhetik, sokaknak pedig kimondottan rémálom az Álomháború. Csak remélni tudjuk, hogy a Superman-reboot forgatásáig megjön emberünk esze.



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.