Profi és félprofi kamerák

II. rész: Irány a HD! – A Sony HVR-A1E és a HVR-Z1E High Definition kamerák

Ezek a kamerák, amelyek már HD-ben is tudnak rögzíteni, és rendelkeznek filmes szolgáltatásokkal, talán már tényleg alkalmasak arra, hogy olyan minőségű anyagot forgassunk velük, amely vászonra kivetítve is élvezhető. Ezzel tényleg megnyílik annak a lehetősége, hogy nagyon kis költségvetésű filmeket (legalább is a költségvetés technikai részén) lehessen készíteni anélkül, hogy nagy kompromisszumokat kellene kötni a minőség rovására. Ezt persze csak a jövő döntheti el, de az innen legalább jól néz ki.

Mielőtt rátérnék a Sony és társai (Canon, Sharp, JVC stb.) által kifejlesztett kamerákra, először is tisztázzuk a HDV fogalmát. A HDV egy tömörített, MPEG-2 alapú, nagy felbontású videoformátum. Jóllehet a HDV standard MiniDV kazettákat használ, a különbség az, hogy a HDV nagy felbontása miatt ugyanannyi idő alatt több mint négyszer annyi pixel íródik fel a kazettára. Annak érdekében, hogy a MiniDV alkalmas legyen nagy felbontású képek fogadására, egy HDV kodeket alkalmaznak, amely egy komplex tömörítésű modellt használ; ennek a fedőneve „long GOP MPEG-2”. A HDV 1080i specifikáció 1080 efektív sorból (interlace letapogatású rendszer) és 1440 horizontális képpontból áll. A használt MPEG-2 tömörítés 8 bites digitális 4:2:0 mintavételezésben rögzít. A hangot MPEG-1 digitális tömörítéssel, két hangsávra, 48 kHz/16 bit mintavételezéssel rögzítjük. Az 1880i specifikációjú képminőség lehetővé teszi a leforgatott anyag HDTV-ben történő alkalmazását. A HDV emellett ismeri a progresszív letapogatású 720p rendszert is, 720 efektív sorral és 1280 vízszintes képponttal.

Nagyon érdekes tendencia figyelhető meg az utóbbi időben a nagy felbontású, úgynevezett HDTV rendszerek elfogadtatásával kapcsolatban. Ugyanis a HDTV készülékek nagyságrendekkel drágábbak a hagyományos tévékészülékeknél. Ezért a nagy gyártók (Sony, JVC, Panasonic) véleményem szerint úgy próbálják bevezetni a piacra az új rendszert (persze más marketing stratégiák mellett), hogy a hagyományos DV formátumú kamkorderekkel tulajdonképpen szinte azonos áron folyamatosan dobják piacra a HDV rendszerű, konszumer félprofi és profi kamerákat. Az ezekkel felvett anyagokat már olcsón beszerezhető számítógépes editáló programokkal (iMovie HD, Final Cut Expres HD, Adobe Premiere Pro stb.) lehet vágni, szerkeszteni. Ha valaki ilyen jó minőségben forgatta le az anyagot, talán csak kíváncsi lesz arra is, hogy az hogy néz ki a valóságban, és megveszi a méregdrága HDTV készüléket.

A kamerák leírása

Ez után a kis kitérő után két HDV rendszerű Sony-kamerát szeretnék bemutatni, amelyek az előző írásban bemutatott DSR-150P kamerával azonos méretűek és árszintűek. A kisebbik a HVR-A1E, amely egy darab, utolsó generációs, 1/3 colos CMOS érzékelővel van ellátva. A 660 grammos készüléket a Sony professzionális kameraként vezette be, óriási előnye, hogy nemcsak HDV-ben, hanem DVCAM és DV formátumban is tud rögzíteni és lejátszani. További előnyei a beépített, profi hangbemenet (XLR), a Time Code, a 16:9 képátlójú kereső, amelyet színes, illetve fekete-fehér módban lehet kapcsolni, és a 2,7 colos, szintén 16:9 átmérőjű hibrid LCD monitor. Állóképet 1920 x 1440 képpontos felbontásban tud rögzíteni, amely 2,8 M-nek felel meg, mozgóképet pedig 1,2 M (1440 x 810) felbontásban rögzít, illetve játszik le. A kis gép rendelkezik hisztogram-kijelzővel is, amely a képek megfelelő expozíciójának a meghatározását könnyíti meg. Az objektív telemakró tulajdonsággal is rendelkezik, amely távolabbi, kisméretű tárgyakat is tud makróállásban fényképezni.

A másik Sony-kamera, a HVR-Z1E talán egy kissé több figyelmet érdemel, ugyanis ez a gép már tényleg rendelkezik olyan szolgáltatásokkal is (már az előző felvevőhöz képest is), amelyek igen figyelemreméltók. Ilyen a Cinematone Gamma és a színkorrekció, illetve a Cineframe. A kamera egy nagyon jó minőségű, Carlzeiss Vario-Sonar T*12x zoommal rendelkező optikát kapott. Ez a lencse nagyon jó minőségű, éles, kontrasztos képet ad, és mentes a kromatikus torzításoktól. A lencse fókusztávolsága 4:3 képaránynál 40 mm-től 480 mm-ig, 16:9 képaránynál 32,5 mm-től 390 mm-ig terjed, 35 mm-es filmre kivetítve. Az objektív átmérője 72 mm. A HDR-Z1E-t felszerelték Super StadyShot rendszerrel is, amely a függőleges és vízszintes kameramozgásokat külön-külön tudja csillapítani. A prizmarendszerű szerkezet optikailag kompenzálja a mozgókamera remegését. Négyféle StadyShot beállítást lehet könnyen választani: Hard, Standard Soft és WideCov.

A kamera 3 darab 1/3 colos 1880i HDCCD-vel van ellátva, amelyek összes pixel száma 16:9 képaránynál 1,12 M (1012 x 1111), míg az efektív pixelek száma 1,07 M (972 x 1100). A kombinált 3CCD rendszer tényleges képfelbontása így 1080x1440, a precíz térbeli offszet technológiának és interlace letapogatási rendszernek köszönhetően.

A kamerát egy ultraperformens, 14 bites HD DXP (Digital eXextended Processor) processzorral látták el, amely a 14 bites A/D konvertálást és magas fokú processzálást tesz lehetővé. Ennek a kamerának is nagy előnye, hogy nemcsak a nagyfelbontású HD-ben, hanem DVCAM-ben és DV-ben is rögzít.

A HVR-Z1E konvertálni tudja az anyagot 1080i-ről 576i felbontásra (PAL), ezeket a videojeleket az i.LINK interfészen keresztül lehet kivezetni. Ezen kívül ezeket a jeleket komponens, kompozit, és S-video konnektorokon keresztül is kivezethetjük. Ez azért fontos, mert a felvett anyagot a jelenlegi DV szerkesztőprogramokkal is lehet vágni. Még az is lehetséges, hogy egy külső VTR (video tape recorder, a professzionális videomagnó rövidítése) segítségével SD-jelet (a DV és DVCAM formátum közös jele) veszünk fel, miközben ezzel párhuzamosan maga a kamera HD formátumban rögzít. Amikor konvertálja a jelet, természetesen a 16:9 képarányt 4:3 képaránnyá alakítja át, ami torzítással jár, ezt a funkciót display módban lehet kiválasztani. Természetesen a képet ilyenkor vagy összenyomjuk, vagy a széleit nem látjuk, vagy nem tölti ki a monitor teljes képét (alul-felül egy-egy fekete csík látható). A kamera DV formátumban is tud vételezni, 16:9 képarányban (720 x 576 képpont).

A kamera audio részét is professzionális szinten oldották meg egy beépített sztereómikrofon, illetve két darab XLR (Canon) bemenet segítségével. Ezekhez akár külső kondenzátoros mikrofont is csatlakoztathatunk, ugyanis rendelkeznek fantomtáppal. A két bemenet jeleit külön-külön is lehet szabályozni, mégpedig a kamera oldalán lévő szabályzók segítségével.

A kamera 0,44 colos, 16:9 képarányú és 250 000 képpontú LCD keresőjének az előnye, hogy ki lehet választani, hogy színes vagy fekete-fehér legyen. Ezen kívül a kamera rendelkezik egy 3,5 colos, nagyfelbontású, kihajtható monitorral is, ami szintén 16:9 képarányú. Ezen a képernyőn a felvenni kívánt képen kívül a kamera menüje és a hangok beállítása is leolvasható. A monitor érdekessége, hogy kombinálja a transzmisszív, illetve reflektív LCD panelek tulajdonságait, vagyis sötétben és világos körülmények között is jól látható képet ad. A kamera egy előnyős tulajdonsága, hogy a kereső és a monitor egyszerre használható, ez az elődöknél nem mindig volt így. Tehát az operatőr így könnyedén beállíthatja az élességet a keresőben, illetve a fehéregyensúlyt a monitoron. A gép további előnye, hogy a kamera tetején, a lencse fölött található egy második panel, ahonnan alsó gépállásban is irányítani lehet a kamerát (REC gomb, ZOOM stb.). A gyakran használt beállításokat hat darab nyomógombbal oldották meg, amelyekhez az operatőr bármilyen körülmények között hozzáfér. Ezek a funkciók az AE Override, Hyper Gain, All Scan Mode, White Balance Outdoor Level (+), White Balance Outdoor Level (–), Marker, Black Light, Spot Light, Rec Review, Fader (white fader/black fader), Steady Shot, Index Mark (index recording), Audio Dubbing (csak DVCAM), Display és Colour Bars. (Ezeknek a beállításoknak azért nem használom a magyar megfelelőjét, mert egyrészt ilyenek nincsenek, másrészt mert nagyon nehezen visszakereshetők, amikor a kamerát használjuk.) Az AE (automata expozíció) átkapcsoló funkció segítségével az operatőr manuálisan tudja változtatni az expozíciót az írisztárcsa (iris dial) segítségével anélkül, hogy át kellene váltania manuális íriszbeállításokra. A Hyper Gain beállítás segítségével, amely +36 dB-ig változtatható, szélsőségesen alacsony megvilá-gítás mellett is dolgozhatunk.

Szolgáltatások

Most pedig ejtsünk néhány szót a kamera professzionális szolgáltatásairól.

Az autofókusz-asszisztens (AF Asisst) abban nyújt segítséget, hogy ha egy tárgyra manuálisan állítottunk élességet, akkor ezzel a tárgy mindig éles lesz, a mozgás irányától függetlenül. Ha megnyomom a gombot, a kereső, illetve a monitor közepén a kép kétszer nagyobb lesz, hogy ellenőrizhessük, hogy a manuálisan beállított élesség valóban jól van-e beállítva.

A peaking funkciót arra találták ki, hogy a keresőben vagy a kamera színes monitorján az operatőr könnyebben tudjon élességet állítani, mégpedig úgy, hogy amikor beállította az élességet, a képen látható tárgy körvonalának a színe sokkal határozottabbá válik. Lehet, hogy ez egy kicsit bonyolultnak tűnik, de a személyes tapasztalat villámgyorsan meggyőz minket arról, hogy ez a funkció, amilyen hasznos, olyan egyszerűen használható. A kamera „természetesen” rendelkezik timecode funkcióval is, a kódot mindhárom felvételi módban felírja a kazettára.

Ha a HVR-Z1E-t i.LINK kapcsolaton keresztül csatlakoztatjuk HDV 1080i, DVCAM vagy DV kamerá-hoz, VTR-hez vagy HDD rekorderhez, az operatőr a HD kamerán keresztül ezeket az eszközöket is tudja vezérelni, például egyidejű vagy szekvenciális felvételnél. A kamera egyik nagyon hasznos szolgáltatása az, hogy hat különböző képminőséget lehet beállítani, amelyeket a gép memorizál, és egy gomb benyomásával megjelennek az LCD képernyőn. Ennek köszönhetően az operatőr különböző felvételi körülmények között tudja váltogatni a képminőséget anélkül, hogy az összes paramétert újra be kellene állítania.

Természetesen az alapbeállítást a szokványos felvételi körülményekhez kell igazítani. Az elmentett beállítások kiterjedhetnek a Colour Level, Colour Phase, Sharpness, Skintone Detail, Skintone Level, AE Shift, AGC Limit, Auto Iris Limit, White Balance Shift, ATW Sensitivity, Black Stretch, Cinematone Gamma és Cineframe beállításokra. (Ezeknek a nevét szintén nem magyarítottam, hiszen akit érdekel, könnyedén utánanézhet, hogy mit is jelentenek, viszont a többé-kevésbé sikerült fordítás után nem biztos, hogy bárki vissza tudja keresni a megfelelő angol kifejezést.) Az alapbeállítások közé tartoznak: „For recording in HDV”, vagyis HDV felvételi mód; „For recording in DV ez a DV felvételi mód; „For recording people’s pictures”, „For recording filmlike pictures” – filmszerű felvételi mód; „For recording sunset pictures” (felvétel napos körülmények között) és „For recording in black and white” (fekete-fehér felvételi mód).

Az operatőrnek lehetősége van egy úgynevezett „Personal Menu” beállításra, ahol szintén egy gomb segítségével előhívhatja azt a 28 darab gyakran használt beállítást, amelyet kiválasztott. Az LCD monitoron a megfelelő gomb megnyomásával megtekinthetjük az akkumulátor töltöttségi szintjét, és előhívható az is, hogy a kazettán még mennyi a felvételi idő. A HVR-1ZE-nek még számos, a profi kamerákra jellemző különböző funkciója van: AE Response, Flicker Reduce (AGC-vel), Zebra Patterns (100% vagy 70%-tól 100–5%-os lépésekben), Date Stamping, Audio Lock (csak DVCAM/DV módban), Audio Limiter.

Sokkal érdekesebb a kamera teljesen új szolgáltatása, amelyet a HD felvételi mód tett lehetővé. Az egyik egy speciális gammagörbe tulajdonság, a Cinematone Gamma, amelyet az operatőr gyorsan beállít-hat és használhat, és amely ugyanolyan kontraszt karakterisztikákat alkalmaz, mint a mozifilm gamma-görbéje. Háromféle beállítás közül választhatunk: „Off”, ez a normál gamma, „Type1” és „Type2”. A másik, szintén a filmes világhoz közelálló beállítás a Cineframe, ez egyfajta virtuális zársebesség, mégpedig 25 kép/mp-ben rögzít 50i módban, pont úgy, mint egy filmes kamera. A két beállítás kombinációjával teljesen filmes kinézetű végterméket kapunk.

A kamerának vannak nem igazán ideillő szolgáltatásai is, amelyek inkább a kommersz kamerákra jellemzők, ilyen a Shot Transition funkció, amely a kamerában hoz létre áttűnéseket, a másik a Colour Correction szolgáltatás, amely két részből tevődik össze, a Colour Extraction és Colour Revision, amelyekkel felvétel közben lehet színeket kivenni a képből, illetve meg lehet változtatni különböző színek jellemzőit. Ezeknek a funkcióknak egy kicsit komolyabb felhasználó számára semmiféle gyakorlati haszna nincs, de „parasztvakításnak” jó.



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.