A templomot s az iskoláját!

Erdélyi Magyar Telenovella, II. évszak, 67. rész

Helyszín: Öcsiék lakása. Öcsi befejezte levelét Markó Bélának, amelyben leírja az erdélyi magyarok helyzetének megoldására tett radikális javaslatait. El is küldené, de a trafikban elfogyott a bélyeg. Diverziót sejt a dolog mögött, és átmegy Inkognitóba. (A következő részben már Inkongnitóból küld képeslapot szüleinek.)

Szilvit, aki ügyvédnek készül, meghúzzák a román érettségin, ezért nacionalista jelszavakat skandálva vonul a fürdőszobába. Nem hajlandó kijönni, csak a család minden tagjának írásos, közjegyző által ellenjegyzett kérvénye és annak hiteles magyar fordítása láttán, amelyet kizárólag postai úton hajlandó átvenni. A konfliktusban Évi néni vállalja a mediátor szerepét, de hirtelen fordulat áll be: Géza tatán kitör a hasmenés. Géza tata beront, Szilvi duzzogva kijön, és eldönti, hogy levelet ír a Nép Ügyvédjének. Géza tata jobban lesz, de nem találja a Magyar Igazolványát, amit eddig a párnája alatt tartott. Ezután csak románul hajlandó beszélni. Románul viszont nem tud – inkább hallgat. A családtagok ezt nagy megkönnyebbüléssel veszik tudomásul, és reménykednek az igazolvány hosszú távú elő nem kerülésében.

Rodica átjön a szomszédból: a tévéje elromlott és meg szeretné nézni a Lacrimi de iubire aktuális epizódját. Kisebb nézeteltérés alakul ki a Bűvölet- és Lacrimi de iubire-pártiak között. Éva néni próbál mediálni. Szilvi tiltakozik: Éva néni Lacrimi de iubire-rajongó, pártatlansága és a mediátori szerepre való alkalmassága kétséges. Javasolja, hogy nyílt listás szavazással váltsák le Éva nénit és jelzi, hogy leendő ügyvédként itt egyedül ő tudná ellátni ezt a szerepet. Javaslata nem arat osztatlan sikert, kiváltképp, hogy a tévékészülék előtt állva adja elő nézeteit. Öcsi szerint Rodica menjen haza, mer’ mi vótunk itt hamarabb, és különben is ez a mi tévénk, és ne szíjja itt a majar levegőt, és ne nyejje el a majarok tévéjéből a fotonokat. Mivel senki se figyel rá, Öcsi egy árpádsávos zsebkendőt kezd lobogtatni, bevonul a szobájába, és bömböltetni kezdi az István a királyt.

Közben hazajön Laci bácsi. Közli, hogy az elromlott kondzselátorhoz kihívott egy insztálátort, de az ma nem tud kijönni, mert concedjumedikálon van. Azt is elmondja, hogy delegációba kell mennie, de a hülye főnöke nem fizeti a diurnát, ezért pe kont propriu kell megoldja a kázárét. Öcsi eldönti, hogy román–magyar szótárral fogja meglepni az apját karácsonyra.

Gelu bekopog, hogy holnap reggel indul epret szedni Spanyolországba, s még el szeretne búcsúzni Szilvitől. Szilvi közli, ma nincs fogadóórája, különben is először telefonon kell bejelentkezni nála. Aztán megenyhül, elbúcsúzik Gelutól, és útravalóként átnyújtja a BTK illegális külföldi munkavállalásról szóló cikkelyeinek fénymásolatát és az Európai Parlament erre vonatkozó határozatait CD-n. Gelu nagyon örül, így van mire felmásolnia a kedvenc mp3-asait.

Megérkezik a lelkész Béla bácsi Alsó-Felső Királyrekettyésről, aki épp gyülekezetének hollandiai társasutazását szervezi. Ölébe ülteti Öcsit és Szilvit, de valamiért Szilvinek nem akarózik az ott ülés. Elbeszélget a gyerekekkel, elénekeli nekik a „ha még egyszer azt üzeni, a Kossuth térre el kell menni” végezetű dalt és kis „magyar föld” feliratú nemzeti színű papírdobozokat oszt szét a gyerekek között, benne a pannon humusszal. Öcsi megkérdi, hogy mit jelent a doboz hátoldalán a „made in china” felirat? Béla bácsi szerint ne engedjünk a provokációnak. (Folyt. köv.)



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.