Stefano szerint a világ

Gianni Zanasi: Non pensarci

A 35 éves Stefano zenekara nem teljesen sikertelen, de az átütő berobbanás még várat magára. Az egyik fellépésen énekesük a közönség közé veti magát. Szép performansza és lezárása lehetne ez a koncertnek, a nép azonban félrehúzódik, Stefano társa pedig padlót fog. A keretbe zárt vígjáték már több fesztivált is megjárt: keserédes történet a napfényes Riminiből.

A fenti incidens, meg talán az, hogy hiányozhat neki a meleg ágy és az otthon készített meleg étel, arra késztetik Stefanot, hogy megkeresse Riminiben élő családját. Az, hogy a barátnőjét rajtakapja egy másik fazonnal, már csak a hab a tortán.

Az egyszerű, kis szimmetriákra épülő történetben a sztori lényegi része ezzel veszi kezdetét. Stefano kertes házban élő családja pedig szinte minden szempontból megfelel a nemzeti sztereotípiáknak. Szülei és két testvére olaszos vendégszeretettel és ricsajjal várják, sorra csókolja őt az egész família. A tékozló fiú hazatért.

Apránként derül csak ki, hogy a család története mégsem annyira rózsás, mint amennyire azt Stefano megérkezésekor láttatni engedik: csak ezután buknak a felszínre az apró problémák, a magánéleti zűrök. De az ironikus, visszájára fordított helyzeteken, amelyekben ezek a gondok kiderülnek, végig remekül szórakozott a mozi péntek esti teltháza. A lánytestvérről, Micheláról kiderül, hogy abbahagyta a tanulást annak érdekében, hogy a kedvenceivel, a delfinekkel foglalkozhasson. Alberto, a másik testvér, nehezen tudja feldolgozni a válását, és Giuliana, mindhármójuk édesanyja egy helyi guru tanfolyamaira jár, hogy jobban megérthesse a szeretetet. Ezek a tények mind csak tetézik az egész család „stigmáját”, melynek alapján az igazi családi vállalkozás, a konzervgyártó üzem mélyen úszik az adósságban.

E sok hátráltató tényező ellenére a film végig megőrzi azt az egészsészséges szemléletet, aminek a hatására folyamatosan vígjáték marad a vígjáték. A komédia alappillérei az erőteljes háttérzene megválasztása, a kitartott pillanatok, amikor egyetlen szereplő sem tudja feloldani egy helyzet csendjét. De az alapanyaghoz ugyanúgy hozzáadódnak azok a replikák, amikkel a sokszor és sokat beszélő szereplők megszakítják ezeket a csendeket – persze, legtöbbször csak saját magukat hozzák kellemetlen helyzetbe. Stefanót fiatal unokaöccse oktatja ki egy családi fagyizás alkalmával, Alberto pedig, amikor hosszú idővel a válás után végre randevún találja magát, a nő pedig saját lakására hívja, csak egy kamillateát kér, mint aki régen elszokott már a férfias kötelességektől.

Miután 110 perc erejéig betekintést nyerhettünk az olaszos olasz család életébe, Stefano összecsomagol és visszamegy, valószínűleg végleg, Rómába, ahol egy nagyszabású koncertet tartanak a zenekarával. Az utolsó jelenetben ő maga ugrik a közönség közé. Valami megváltozott.

(A filmet még június 3-án, kedden 23 órától vetítik a Republica moziban.)



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.