Kazahsztáni tanítómese

Zhanna Issabayeva: Karoy

Nem könnyű tisztességesen érvényesülni egy szegény környezetben, ahogyan e film főhősének sem erőssége ez. Az autentikus kazah világ közepén (hatalmas üres puszták, állatok és szétesni készülő járművek, olyasmi, amit a Borat című film is megidézett) egy egyre lejjebb és lejjebb süllyedő szereplő kalandjait követhetjük. Igazi tanmese arról, hogyan nyeri el büntetését a gonosz.

A nagyon találékony főszereplő mindenkiből ki tud csalni némi pénzt. Szegény rokona házra szánt pénzét kártyázza el, majd megerőszakol egy terhes nőt, akinek ellopja a pénzét, és magára hagyja szülési fájdalmai közepette. Nem kímél egy fiatal házaspárt sem, akiknek a házassága miatta megy tönkre. Ellopja egy öregasszony magárulásból szerzett összes pénzét. A falubeliek nem tűrik tovább kegyetlenségeit és egy éjszaka jól ellátják a baját. Félholtra verve talál rá egy öregember, aki elviszi a nővéréhez.

Az esetből tanúlva úgy tűnik, főhősünk megváltozik. Mintha lenne némi bűntudata a tettei miatt, ám úgy tűnik, nem különösebben érdekli, hogy hogyan lépjen tovább. Lábadozás közben foglalkozik nővére gyerekeivel, viszont nem gondolkozik azon, hogy hogyan segítsen anyagilag is a családon, amelynek a nyakára ült. Beteg édesanyjuk viszont imádja fiát, aki mindent megtesz a látszat kevéért – vagy nem csak ezért? – hogy anyja kedvében járjon. Televíziót is szerez neki, hogy kedvenc indiai filmjét megnézhesse. Az anya büszke fiára, ahogy azonban felidézik gyerekkorát, kiderül hogy akkor sem volt a közösség mintagyereke. Mintha a rendező az anyát is hibáztatná amiatt, mert fiából ilyen ember vált.

Hogy a verés után főszereplőnk valóban megváltozik-e, azt nem lehet eldönteni. Bujkálva tengeti napjait a nővére házában, aki már nem bírja elviselni jelenlétét. Hiszen ahol korábban megjelent, ott csak gondot és galibát okozott. Anyja halálán van, rettentesen szenved és kéri fiát, hogy könnyítsen szenvedésén: vessen véget életének. A korábbi cselekedeteit alapul véve mindenki döntse el mi történik, vagy nézze meg a filmet, amely szépen mutatja be a kazah falusi környezet életét.

A film dokumentarista kamerája olyan apró részleteket is megmutat a kazah falusi világból, amelyek közelebb viszik az európai nézőt ehhez a kultúrához. A bemutatott esküvő, a családi kötődések sokat elárulnak ennek a sivatagi országnak a lakóiról. Az olykor a fekete humorban dúskáló jelenetek viszont inkább nevetségesnek, mintsem szórakoztatónak tűnnek. A szereplők színészi játéka néha túlzott.

Sokkal többre számítottam a film elején, minthogy kisiskolás leckét kapjak a rendezőtől arra nézve, hogy hogyan lehet büntetni a rossz embert, hogy az megváltozzon. A film vége – annak ellenére, hogy sokkolt – nem győzött meg teljesen arról sem, hogy megváltozott-e a főszereplő. Így bár a történetvezetés erősen a tanulságokra van kiélezve, mégsem nyújt megoldást.



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.