Romániai és magyarországi moziba járási szokásokról


2012 tavaszán döbbentem rá arra, hogy bár erdélyi magyar filmes szakmabelinek tartom magam, bizonyos filmes általános kultúrához tartozó kérdésékben meglehetősen hiányosak az ismereteim. Például nem tudnám megmondani, hogy egy újonnan bemutatott magyar játékfilmnek hány nézője kell legyen ahhoz, hogy a film rendezője ne érezze kínosan magát valahányszor erre a témára terelődik a szó.

A tájékozatlanságnak könnyen levezethető okai vannak, hiszen 1989 után összesen három erdélyinek tekinthető magyar nagyjátékfilm készült, ebből kettő került moziforgalmazásba. Hogy mégis valamennyire napirenden legyek ebben a témában, megpróbáltam feltérképezni az utóbbi öt év filmnézési, pontosabban moziba járási trendjeit Magyarországon és Romániában.

A feladat annál egyszerűbbnek tűnt, mivel a Magyar Nemzeti Filmirodának és a Román Nemzeti Filmközpontnak is a hatáskörébe tartozik a filmforgalmazásra való statisztikai adatok feldolgozása és közzététele, és ezek az adatok elvileg elérhetők a két intézmény honlapján.

Az első meglepetés akkor ért, amikor bepötyögtem a böngészőbe a két webcímet: míg a román filmközpont honlapja úgy fest, mintha az 1999-es középiskolai informatika verseny harmadik helyezettje programozta volna, a honlapon mégis részletes, kétnyelvű adatokat és kimutatásokat találunk az utóbbi évek, közöttük a 2011-es év filmforgalmazására vonatkozóan. Ezzel szemben a magyar filmiroda bár sokkal felhasználóbarátabb honlappal rendelkezik, a legfrissebb statisztikai adatok 2011 márciusára vonatkoznak. Időközben az intézményt átszervezték és el is költözött, úgyhogy a közeljövőben nem fog frissülni a honlapjuknak ez a része. Mégis sikerült a filmiroda nyilvántartási referensétől megszereznem egy többé-kevésbé véglegesnek tekinthető összesítést, így rögtön az Excel-táblázatok közé vetettem magam.

Minden magyar moziba jár

A statisztikákból nem nehéz kihámozni, hogy milyen mozihálózat létezik a két országban, ez hogyan változott az utóbbi években, illetve milyen rendszerességgel ülnek be a magyarok és a románok egy-egy filmet megnézni.

Ha a romániai adatokat nézzük, az lehet a benyomásunk, hogy az itteni filmforgalmazás most éli virágkorát. Bár a mozik száma alig változott, az elmúlt öt évben nagyjából 68 és 75 között mozgott, a férőhelyek és a nézők száma is látványosan nőtt. Míg 2007-ben 43 057 volt az összes mozi férőhelyeinek száma, ez 2011-re fokozatosan 56 728-ra nőtt.

Egyértelmű, hogy két, párhuzamosan zajló folyamatnak vagyunk tanúi. Míg az állami filmforgalamzó vállalat, a RADEF tulajdonában levő mozgószínházak sorra zártak be, ezzel egyidőben számos új multiplex mozi nyitotta ki kapuit az utóbbi években.  Ennek köszönhetően pedig látványosan megnőtt a filmnézési kedv is az országban: míg 2007-ben 2 928 050 jegyet téptek el, tavaly 7 235 382-re nőtt a fizető nézők száma, azaz öt év alatt több mint kétszeresére.

A magyarországi helyzet már nem ennyire rózsás: a februárban a Magyarországi Filmforgalmazók Egyesülete által közzétett hivatalos adatok 9,52 millió fizető nézőről szólnak1. Ez a szám körülbelül 10%-os csökkenést jelent az előző évekhez képest, hiszen 2010-ben 10,9 millió néző ült be a magyarországi mozikba, ez a szám 2009-ben 10,7 millió, 2008-ban 10,4 millió volt. Feldmájer Sándor, az egyesület alelnöke szerint azonban a csökkenés nem aggasztó méretű, és lényegében egy Avatar kaliberű film hiányának tudható be, ami 2011-ben is megdobta volna a nézettségi mutatókat.

A magyarországi mozik számára vonatkozóan csak 2010-es adataink vannak, akkor még körülbelül 150 mozi működött az országban, gyakorlatilag kétszer annyi mint a kétszer népesebb Romániában. Az utóbbi hónapok fejleményei, az artmozik sorozatos csődje azonban arra enged következtetni, hogy ez a szám ma már lényegesen alacsonyabb, nem sokkal haladhatja meg a 100-at.

Ha a két ország adatait összevetjük, egyértelmű hogy bár Romániában az utóbbi években látványosan fejlődött az infrastruktúra és megugrott a moziba járók száma is, még így is elmarad a magyarországi adatoktól. Akár azt is mondhatnánk, hogy Magyarországon minden lakos elmegy egy évben egyszer moziba, Romániában csak minden harmadik.

Hollywood mindent visz

A következő nagy kérdés, hogy hogyan szerepelnek a magyar, illetve a román filmek saját hazájukban, mennyire tudnak ellenállni a hollywoodi filmdömpingnek, hány eltépett jegy jelenti számukra a sikert.

Gyorsan megjegyzem, hogy természetesen teljesebb képet kapnánk, ha nem csak a gyártó ország, hanem teljes Európa területén történő forgalmazás adatait nézzük. Például a 4 hónap 3 hét 2 napot, az utóbbi öt év legnézettebb román filmjét Romániában 89 347-en nézték meg, Európában több mint egymillióan. Ez azonban a ritka kivételek egyike, a legtöbb magyar és román film egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés nézőt vonz külföldön a mozikba. Akit az európai nézettségi adatok érdekelnek, kattintson ide.

A romániai statisztikákban négy nagy kategória szerepel: amerikai filmek, EU-s filmek, román filmek és más országok filmjei. A hollywoodi filmek dominanciája sokatmondó, 2011-ben a megnézett filmek 92,8%-a amerikai film volt, ez a szám 2007-ben csak 84,1%. Az európai filmek hányada öt év alatt 10%-ról 5,4%-ra csökkent, a román produkciók pedig a nézőknek csak 1,4%-át érdekli. Ez is csökkenő trend az előző évekhez képest és nem túl bíztató a román filmgyártók számára, annál is inkább, mert sok európai országban nőtt az utóbbi években a hazai filmek látogatottsága.

Sajnos a filmiroda ömlesztett táblázatából nekem kellett összeszámolnom a fenti kategóriák arányait, de a magyarországi adatok sem különböznek sokban a román filmnézési szokásoktól. Az eredmény 88,3% az amerikai filmek javára és a nézők mindössze 4,1%-a ült be egy magyar filmet megnézni. Pontosabban a nézők 3%-a nézte meg az Üvegtigris 3-at, és a maradék 1,1% az összes többi magyar filmet.

Harry Potter és a gázpedál

Naivan azt feltételeztem, hogy a két országban ugyanazok az amerikai blockbusterek nagyjából ugyanabban a sorrendben szerepelnek a 2011-es toplistán. Ez egyáltalán nem így van, a két nemzet kedvencei között jelentős eltérések vannak. Akár tanulmánytéma is lehetne, hogy a Halálos iramban: Ötödik sebesség, ami a magyar toplistán a 18. helyen szerepel miért került Romániában az előkelő negyedik helyre. Szerény véleményem szerint a románok vezetési kultúrájához lehet köze. Na de mi lehet a magyarázata annak, hogy Magyarországon a Harry Potter – A halál ereklyéi 2-t háromszor többen nézték meg (500 549 néző), mint a jóval népesebb Romániában (149 998 néző)?

2011-ben Romániában a legtöbben A Karib-tenger kalózait nézték meg, összesen 343 307-en. Népszerűségben ezt követte az Alkonyat – Hajnalhasadás és a Másnaposok 2. A legnézettebb 20 film közül 19 amerikai, egyedül Johnny English újratöltve verekedte fel magát a 14. helyre.

2011-ben a legnézettebb román film a Keresztanya (Nașa) felejthető vígjáték volt a maga 28 337 nézőjével. A román filmek TOP 10-ében az utolsó helyen egy olyan film szerepel, amit mindössze 1887-en néztek meg (Principii de viață). Mivel tavaly összesen 11 román film készült, a toplistát akár ki is bővíthették volna.

A magyar 2011-es toplistát a Harry Potter vezeti 500 549 nézővel, amit A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken, Másnaposok 2 és a Transformers 3 követ a népszerűségi listán. A legnézettebb magyar film az Üvegtigris 3 volt, a maga 295 366 nézőjével2. Utána azonban sokáig semmi, a toplista 78. helyén álló Zimmer Feri 2-re csak 39 321-en voltak kíváncsiak. A 14. helyen szereplő Visszatérést, amit Erdélyben forgattak, mindössze 2033-an nézték meg.

A számokat sokáig lehetne boncolgatni, egy egyértelmű következtetést azonban így is le lehet vonni: 10 000 néző már Magyarországon is kimondottan jó eredménynek számít, Romániában pedig ez a szám elég ahhoz, hogy a film felkerüljön az elmúlt öt év legnézettebb filmjeinek toplistájára. 10 000 néző valamivel több mint 8 millió forint bevételt jelent (a mozinak, a gyártó ennek töredékét látja), miközben egy átlagos magyar film költségvetése meghaladja a 150 millió forintot.


1 A Magyarországi Filmforgalmazók Egyesülete által regisztrált szám valamivel kisebb, mint a tényleges nézőszám, mert vannak olyan független filmforgalmazók is, amelyek nem tagjai az egyesületnek és nem jelentik le a nézőszámot. Így a tavalyi nézőszám könnyen elérheti a 10 milliót.

2 Az Üvegtigris 3-at 2010 decemberében mutatták be. Az ilyen esetekben az előző év decemberének nézettségi adatait is számolják, mivel a legtöbb néző a bemutatót követő egy-két héten nézi meg a filmet.



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.