Ereszd el a hajamat

Mariana Rondón: Pelo malo / Göndör fürtök

A 21. Titanic Filmfesztivál egyik legkellemesebb meglepetése volt a venezuelai rendezőnő harmadik nagyjátékfilmje. A szinopszis és a plakát könnyed latin-amerikai képeslapot ígért, a film viszont kemény, nyomasztó társadalomképet nyújt, 90 füllesztő percen keresztül.

Ez pedig érdekes, mert a Göndör fürtök mikrokörnyezetben, kevés szereplővel és viszonylag egyszerű történettel dolgozik. Egy kilencéves kisfiú (Junior) a főszereplő, aki lázasan készül a szeptemberi évnyitóra, ahova minden gyereknek kell vinnie egy igazolványképet. A göndör hajú kissrác a fejébe veszi, hogy a fotózásra kiegyenesíti a haját, mert most minden énekesnek olyan van – és hát egy nap majd ő is híres énekes szeretne lenni. Az új frizura elérése azonban nehezebb, mint gondolná, így az egész lassacskán afféle rögeszmés küldetésévé válik, és egyre eszelősebb ötleteket követel.

Kép a Göndör fürtök (Pelo malo) című filmből

Mariana Rondón nagyszerűen vegyíti ezeket az őrült ötletek által kiváltott szerény humorbombákat filmje alapvetően komor világával. Nem színvilágról van szó, hiszen a nap izzasztóan tűz mindvégig, és hasonlóképp sistereg az impulzív természetű anya is. A komorságot sokkal inkább az ártatlan tervet követő események okozzák, az anya ugyanis pánikba esik, és egyre szilárdabb meggyőződése lesz, hogy a fiának homoszexuális hajlamai vannak. Ez márpedig megengedhetetlen Venezuela utcáin, ahol állandó háttérzaj a fegyverropogás – többek között Junior apját is az vitte el.

Széles társadalmi tabló tehát nincs, a fojtogatóan szűk bérlakás falait mégis átlépi a történet. Elsősorban az anya reakciói azok, amelyekből kirajzolódik előttünk a Venezuela utcáin uralkodó közhangulat. Helyenként aztán szó szerint is kimozdulunk, és gyakorlatilag neorealista hagyományok mentén követni kezdjük a városban kóborló szereplőinket. A fő színtér mégis a lakás, illetve lakások: Juniorék lakása, a gyakran bébiszitterkedő szomszédé, a nagymamáé. Félhomályos, füstös kis terek ezek, melyekből szinte árad az állott levegő és a forrongó indulatok szaga. Junior pedig kilóg ebből a képből: túlságosan álmodozó természet, a mozgása is nyegle, nem érdekli se a foci, se a kosárlabda… Szépen sorba vesszük ezeket a gyanakvásra okot adó dolgokat, a közhelyességbe viszont mégsem csúszunk át. Rondón jó színészvezető: két gyerekszereplője eszközök nélkül, a maguk természetességében mozog a kamera előtt.

Kép a Göndör fürtök (Pelo malo) című filmből

A fő érdem mégis az anyát alakító Samantha Castillóé. Egy olyan nőt kell megformálnia, aki egyedülálló (és legtöbbször munkanélküli) anya lévén kénytelen volt megkeményítenie magát az évek alatt, és erre próbálja sarkallni a fiát is. Sokszor látott helyzet ez: védeni próbálja Juniort, eszközei és indulata mégis elhomályosítják az eredeti szándékot. Rideg, távolságtartó anya, szó szerint is. A film egyik apró, ám azzal együtt is legfájdalmasabb mozzanata többször is visszaköszön: a nő ellöki magától a fiát. A buszon feláll mellőle, és átül máshova, az otthoni kanapén szinte már a karfára száműzi, az utcán is űr tátong közöttük. A testi kontaktus görcsös elkerülése nemcsak a kisfiút, de a nézőt is összezavarhatja, hiszen azt is látjuk, hogy Marta bármire képes, hogy állást szerezzen magának, ugyanakkor puszta örömszerzés céljából is tart alkalmi szeretőt. Még a kisöcs is megkapja az odaadó gondoskodást, csak Junior nem.

Kép a Göndör fürtök (Pelo malo) című filmből

A szexualitással, azon belül is a melegség (vagy egyéb queer orientáció) gondolatával kacérkodó, de még nem kamasz gyerekekről mindig nehéz és kockázatos filmet készíteni, főleg objektív, konkrét válaszokat és ítéleteket nem adó, a problémát viszont precízen körüljáró filmet. Ma már inkább aranyos, 1979-ben még bátor példája volt ennek a Nem vagy egyedül (Du er ikke alene), 2002-ben a Nicholas természete (The Nature of Nicholas) vagy 2011-ben a Tomboy, hogy csak néhány erős példát említsünk. A Göndör fürtök magabiztosan csatlakozik ebbe a sorba, és problémafelvetésének kényelmetlenségével ugyanazt bizonyítja, mint a fent említett filmek: nemcsak a megválaszolatlan kérdés sok, de a még fel nem tett kérdés is.



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.