Mi lenne, ha Nick Cave lennék?

Beszélgetés Thuróczy Szabolccsal

„Sok mindent szeretnék még mondani a világról” – vallja Thuróczy Szabolcs, aki úgy érzi, az Aranyélet Attilája és a Tiszta szívvel Rupaszovja mellett még sok nagy szerep van benne. Az egyik legtermészetesebben játszó magyar színésszel a Tiszta szívvel erdélyi bemutatója kapcsán beszélgettünk arról, milyen technikával dolgozik, miért tudná őt hitelesen alakítani Colin Farrell, és az Oscar-gála helyett miért gondolkodik inkább azon, hogy mit csinálna, ha Nick Cave lenne.

Muzikális alkat vagy?

Őrült zenefogyasztó vagyok gyerekkorom óta. Klasszikustól a gagyiig bármi jöhet. Ős-Bizottság, Neurotic, Európa Kiadó, Johnny Cash, Nick Cave, vagy Cicciolina és Zalatnay Cini Kebelbarátság című kazettája: széles skálán mozog az ízlésem. Apám kocsijában mindig szólt valami, Beatles, Pat Boone, Elvis Presley, Paul Anka, így adta magát, hogy én is folyton zenét hallgatok. Szeretek énekelni is, kocsiban vagy bárhol, nem zavartatom magam. Édesanyám annak idején zongoratanárhoz járatott négy évig, de gyerekként sokat sportoltam, és nem tudtam zongorázni meg focizni is járni. Amikor nagyapám nyert a lottón, vett egy Petrov zongorát, tanulgattam rajta játszani, de nem volt meg a lendület, így lassan elsorvadt a kezdeti lelkesedés. Meg hát tudtam, milyen nehéz zongorával csajozni. Házhoz rendelni, fuvaroztatni, ki vállalja azt? Gitároznom kellett volna.

Ha gitárral nem is, de Máté Péterrel csajoztál?

Korszakaim voltak. A 90-es évek elején a Kalyi Jagért őrültem meg, cigányzenét hallgattam, Andro Dromot, Miczura Mónikát. Utána jött Szécsi Pál, Domján Edit, Máté Péter. Amikor Zsótér Sándor Cyranót rendezett Nyíregyházán, Roxane-nel elénekeltette a Fátyolos a szemed című Domján Edit-számot, talán az indította el ezt a korszakot, már nem tudom. Lányokkal is hülyéskedtem, Domján Edit és Szécsi Pál lemezéről, a Két összeillő emberről énekeltem nekik. Sok érzelmet levettem arról az albumról, olyat is, amit színészként tudtam hasznosítani. Ha már van ez a fura, rekedtes hangom, ahová tudom, becsempészem. Az Anarchistákban például egy ételfutárt játszottam, és a Most élszt énekeltem az autóban. Persze nem vaktában: előtte már előadtam egy kabaréban, hogy teszteljem a hatást, és mivel láttam, hogy tetszik az embereknek, utána filmen is bátran vettem elő.

Több filmes karaktered is kötődik a zenéhez. János a Szerdai gyerekben countryt hallgat az autóban, Attila az Aranyéletben Pokolgépre fúrja a falat, a Tiszta szívvel Rupaszovja az Árva fiút énekli a szerelmének.

Az önsajnálat miatt javasoltam Tillának, hogy az Árva fiút énekelje. Ez a figura még a dalban is inkább magáról beszél, nem a szerelméről. „Volt egy fiú, árva fiú, nem szerette senki. Úgy érezte, el szeretne menni.” Minden mondattal odaszúr a nőnek, miközben rögtönítélő bíróság elé küldi magát: tessék, máglyára rakom magam, és ha a könny jön, hadd jöjjön, de ha az ütés, az is jó. Kérlelhetetlenül fafejű, mégsem tudsz úgy elmenni mellette, hogy ne hasson rád – ezt kellett belesűríteni ebbe a karakterbe, és ehhez jól jött az Árva fiú. Amikor felvettük a jelenetet, ömlöttek a könnyei a szerelmemet játszó Danis Lídiának, pedig nem volt benne a forgatókönyvben, hogy sírnia kell. Szeretem, hogy a zene rögtön hat, és nem kell hozzá ráfutás. Színházban komplett monodrámát kell felépíteni, hogy elérje azt az áramcsapásszerű hatást, mint a zene.

Színházban 18 éve dolgozol Pintér Bélával. Filmen jobban meghatározza a külsőd, milyen szerepeket kapsz, hogy milyen karaktert látnak beléd a rendezők?

Bélával már olyan régóta dolgozom, hogy néha nem is tudom követni, miért oszt rám egy szerepet. Talán azért, mert annyifélét játszottam már nála, hogy muszáj kitalálnia valami újat. Filmen is sokféle szerepet kaptam, szerencsés vagyok. A filmrendezők már jól ismerik a karakteremet, és örülök, hogy közülük sokan, például Herendi, Mundruczó, Tilla, vagy épp az HBO-s csapat, ragaszkodnak hozzám. Az elmúlt években annyi minden történt velem az Aranyélettől a Szerdai gyereken át a Tiszta szívvel-ig, hogy még nincs meg a kellő táv, hogy ránézzek önmagamra. Lehet, tíz év múlva fogom tisztán látni, miben voltam jó, és miben kevésbé. Most csak sodródom az árral – és élvezem.

Vágysz rá, hogy a Derzsije legyél egy Tarr Bélának?

Hogyne. Derzsinek mondjuk adhatott volna nagyobb szerepeket Tarr Béla A torinói lón kívül is; ő Fehér Györgytől kapta az igazán nagy szerepeket. Számomra természetes, hogy egy rendezőnek egy számára fontos színész a szócsöve a filmekben. A 80-as, 90-es években Jancsó, vagy mondjuk András Ferenc szinte minden évben készített filmet, és azokban mindig szerepelt Cserhalmi, Andorai Péter, vagy épp Gáspár Sándor, és rajtuk keresztül mondták el, amit meg akartak fogalmazni a világról. Én is sok mindent szeretnék még mondani a világról, és remélem, megtalálnak ehhez a megfelelő rendezők, meg persze azt is, hogy Tilla, akivel rendszeresen dolgozom, nem öt-hat év múlva fog újra filmet rendezni. Neki a tévézés a munkája, onnan kapja a fizetését, és ott van a Propaganda is, de talán a sok díj, amit most a Tiszta szívvel bezsebel, erőt ad neki, hogy egy-két év múlva nekifeküdjünk egy újabb filmnek.



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.