Csing angyalai – valami bűzlik a Jü házban

Ang Lee: Wo hu cang long / Tigris és Sárkány

A keleti film visszahívta legnagyobb, nyugaton szolgáló harcosait, hogy egy hosszú, pazarul koreografált harcban győzze le önmagát. Ang Lee rendező Chow Yun Fat és Michelle Yeoh segítségével elkészítette minden kínai rendezőgyerek álmát, egy vuhszia-filmet. miatt ezen a ponton kis segítséggel élek: keleti sztárokkal vuhszia-filmet rendezni Kínában olyasmi, mint elkészíteni a Három szegény szabólegényt szénaboglyák közötti repkedéssel, budai kutyavásárral, alföldi betyárokkal, pazar vágtákkal és a film végén egy mindent eldöntő legényes tánccal.

A Tigris és Sárkány hősei természetfeletti képességekkel rendelkeznek, villámgyorsan küzdenek puszta kézzel és karddal egyaránt, ha az ember nem lép a lábukra, elrepülnek, bölcsek, diplomatikusak, minden tettükkel és gondolatukkal az osztályközi békét segítik. Li Mu Baj (Chow Yun Fat), a legendás harcos egy maratoni meditáció alkalmával kissé elbizonytalanodik, úgy dönt, félelmetes erejű kardját, a „zöld végzetet” a pekingi Tö úrnak ajándékozza. Régi bajtársát, a szépséges Ju Su Lient (Michelle Yeoh) kéri meg, hogy vigye el a kardot Pekingbe és adja át a jóságos Tö úrnak.

A könnyebb érthetőség kedvéért újmagyar felfogásban vázolom az alapkonfliktus rügyezését: Ju ambiciózus megyeszékhelyi nő egy jól menő őrző-védő kft-vel, Li egykor rendőr volt, most magánnyomozó kiterjedt alvilági kapcsolatokkal. Pártfogójuk, a tekintélyes Tö úr jó minden politikust ismer Budapesten (Pekingben) és vidéken egyaránt, éppen az új kormányzó, Jü úr vendégeskedik házában. Jü úr lánya, a jogi, közgazdasági és orvosi egyetemet egyszerre végző Zsen (Csang Ce-ji) élénken érdeklődik a „zöld végzet” után, úgy veszi kézbe a kardot, mintha vaskos vágyainak netovábbját látná benne: a lány nem vágyik az unalmas férjes és diplomás életre, akárcsak példaképe, a Viszkis, ő is betyárkodni akar egész életében. Zsen rendkívül tehetséges, bájos, jól nevelt, ugyanakkor gyakran meggondolatlan, vadóc és nyughatatlan. A film fordulópontjai és egész cselekménye a lány jelleme és annak változása körül rajzolódik ki: rögtön első este ellopja a „zöld végzetet” és sötét sikátorokban megküzd Ju Su Liennel. Falakra futnak fel, háztetőről háztetőre úgy reppennek, hogy csak a ruhájuk suhogása hallatszik, hosszú kergetőzés után jól „megkungfuzzák” egymást.

A Bond-lányként ismertté lett Yeoh egy komoly térdsérülés ellenére is hozza formáját és táncos múltját, Chow Yun Fat kezében a pisztoly mellett jól áll a kard is, egyedül a Hard Boiled-ban megszeretett fogvájó hiányzik a szájából. A látványos küzdelmek Jüen Vo Pingnek, a Mátrix nagysikerű harcművész-koreográfusának munkáját dicsérik, Bud Spencer is megirigyelhetné a kocsmai verekedést, Steven Seagal a sikátorokat, Arnie a Predátorból kimaradt, fák lombozatán lejátszott meneteket, Tom Hanks pedig vidáman ellakna Jáde Róka titkos barlangjában. Túl sok az ismerős fordulat, helyzet, konfliktus. Vajon a Tigris és Sárkány csupán a nyugati kardozós-dugós filmek bemutatása kínai köntösben, vagy a vuhszia-irodalom és filmes eszköztár ennyire átfogó lenne, esetleg a nagy hollywoodi stúdiók Csihi-Puhi Főosztályain keleti irodalommal fekszenek és kelnek az illetékesek?

A rendező nyilatkozata szerint a film Kínának készült, a nyugati siker csak hab a tortán, komolyabb figyelmet nem érdemel. Ang Lee érthetően szeretné elnyerni egymilliárd honfitársa kegyét, belead a filmbe apait-anyait, kissé túl is vállalja magát: a harci jelenetek, a szerelmi szál, az erkölcsi tanítás, a korhű XIX. század eleji ábrázolás, a pusztai hajsza és még ezer elem nehezen fér meg egy filmben. A kardok csattogása és öklök suhogása lebilincselő, de a patak fölé repülő Jáde Róka már kissé komikus. Jó szórakozást mindenkinek!



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.