Hóban, fagyban, unalomban

Jonas Elmer: New In Town / Miért éppen Minnesota?

Emlékszünk még szegény jó Fleischman doktorunkra, akit a világ végétől északra fekvő alaszkai kisvárosba száműzött a balsors, hogy ott gyógyítsa a félbolond, ellenállhatatlanul különc figurákat? Na és a végeláthatatlan évődésére Maggie O’Conell-lel?

A magyar filmcímek kreatív alkotói biztosan emlékeztek, és Renée Zellweger legújabb romantikus komédiázását az egykor nagy sikerű tévésorozat mintájára keresztelték el, de mielőtt a sorozat rajongói hanyatt-homlok rohannának a mozipénztárakhoz, szögezzük le: Minnesota sajnos mérföldekre van Alaszkától. Alaszka egy akkoriban teljesen újszerű és egyedi hangvételű sorozatnak adott otthont, Minnesotának azonban csak egy fáradt, unalmas rutindarab jutott.

Kép a Miért éppen Minnesota / New in Town című filmből

Pedig Jonas Elmer filmje látszólag nagyon igyekszik követni a sikerreceptet, az alapsztori és a hőmérséklet például egészen hasonlít a Miért éppen Alaszká?-éhoz: egy nagyvárosi, menő üzletasszony, Lucy Hill (Renée Zellweger) töretlenül hajt az igazgatói székért. Az „előléptetéséért mindent”-elv szellemében elvállalja egy vidéki gyár átszervezését (leépítését) is – apró malőr, hogy mindezt helyben kell megtennie. Lucy kiskosztümben, tűsarkúban, és a multinacionális cégek fellengzős marketingzsargonjával felvértezve érkezik meg a vidéki kisvárosba, ám a trendi üzletasszony-stílus valahogy nem passzol sem az időjáráshoz, sem a helyiek mentalitáshoz. Hiába a vendéglátók tápiókapudingban úszó kedvessége, hamar szembekerül a két értékrend: a cseverésző titkárnő és a multik feszes munkamoráljában hívő főnökasszony, a kézzel készített fotóalbum és a karácsonyi bónusz, a titkos tápiókarecept és a fiók mélyére süllyesztett elbocsátási lista. Lucy egyik bukást szenvedi a másik után, mégis fáradhatatlan kíméletlenséggel végzi a munkáját, egészen addig, amíg a helyi sört vedelő kamionos/szakszervezeti vezető/tűzoltó Ted (Harry Connick Jr.) rá nem ébreszti arra, hogy a munkán kívül is akad némi élet.

Kép a Miért éppen Minnesota / New in Town című filmből

Az egykor szebb napokat látott ex-Bridget Jones csípőből hozza a bénázgató romantikus hősnő karakterét, és ezt most szó szerint kell érteni, Renée Zellweger ugyanis láthatólag a csípőbillegetésbe fektette a legnagyobb színészi energiát. Az operatőr is ráérzett erre a kis hangsúlyeltolódásra, ugyanis többször látjuk őt deréktól lefelé, mint fölfelé, de talán nem is baj, hiszen az arcán körülbelül annyi érzelem tükröződik, mint a lábán, ez utóbbi pedig legalább tényleg jól mutat a vásznon. Zellweger klasszikus (főleg arcával dolgozó) színészi játéka azonban mégiscsak fájó hiánya a filmnek, hiszen éppen a főhősnő szerethetősége veszik el a hideg rutinmunka közepette, így nem is igazán értjük, hogy miért éppen ez a nő kell a szimpatikus helyi alfahímnek.

Kép a Miért éppen Minnesota / New in Town című filmből

Zellweger mellett a forgatókönyvírók sem szerették volna holmi kreatív energiák felhasználásával fárasztani magukat, inkább elővették a „végy egy sztárt” kezdetű romkom-receptet, ahol az üres helyeket olyan szavakkal töltötték ki, mint a tápióka (lásd ismétlődő motívum), nagyon hideg (lásd humorforrás), vidék és város (lásd konfliktus), teletűzdelve a burleszk óta aduásznak számító esésekkel és egyéb bénázásokkal. Itt-ott – talán véletlenül – becsúszott néhány tényleg vicces jelenet, amiken még nevetni is lehet, de csak akkor, ha még ébren vagyunk.

Kép a Miért éppen Minnesota / New in Town című filmből

Minden elem ott van a helyén, a megszokott rendben, de talán éppen ez a film legnagyobb hibája: a laboratóriumi precizitással előállított termék ugyanis színtelen, szagtalan, közömbös, gáz, vagy talán még az se. Mert a Miért éppen Minnesota? ma még egy „ezt is láttuk” romantikus vígjáték, de holnapután már csak valami M betűs film, valamelyik híresebb színésznővel a főszerepben. Michelle Pfeiffer talán? Ki emlékszik arra már?



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.