Romantikus komédiának álcázott bazi nagy görög útifilm

Donald Petrie: My Life In Ruins / Görögbe fogadva

Úgy öt perce pereg a film, amikor az egyik mellékszereplő figyelmezteti Georgiát (Nia Vardalos), hogy nem vicces, ne is próbálkozzon vele. A szerencsétlen néző ekkor ezt még valami karakterépítő elemnek tudja be, de amikor ötödször vágják a görög lány képébe ugyanazt, a néző már tudja: ez csak az alkotók tudalattijából előtörő szerves önkritika.

Hét évvel ezelőtt megvalósult a nagybetűs amerikai álom, és egy ismeretlen görög származású színésznő hatalmas sztárrá vált. Nia Vardalos ekkoriban még a színház deszkáit koptatta egyszemélyes darabjával, ami egy Amerikában élő görög lány édeskés története volt. Mit ad Isten, a darabot megtekintette Tom Hanks felesége (Rita Wilson), és rögtön beleszeretett a cserfes leányzóba és ott helyben megvásárolta a színdarab jogait és potom 5 millió dollárból tető alá hozta (férje segítségével) a Bazi nagy görög lagzi című filmet, ami majd' 400 millió dollárt fialt világszerte. Mindenki imádta a rút kiskacsából gyönyörű hattyúvá vált lány románcát és a dilis családját, akik segítségével pellengérre került az összes létező görög és amerikai sztereotípia.

Kép a Görögbe fogadva / My Life In Ruins című filmből

És ahogy az lenni szokott, jöttek a másolatok (Bazi nagy török lagzi, Bazi nagy amcsi lagzi stb.) és jött egy folytatásnak szánt tévésorozat (My Big Fat Greek Life – 7 rész után levették a műsorról), hogy aztán 7 év múlva az eredeti stáb úgy gondolja, itt az ideje újra színre lépni és el(ő)adni nagyjából ugyanazt. Jött Hanks és Wilson, csatasorba állítva Vardalost és az 1993 (A szomszéd nője mindig zöldebb) óta csupa szemetet (Richie Rich, Beépített szépség) jegyző Donald Petrie-t, hogy A Simpson családért négy Emmyt bezsebelt Mike Reiss forgatókönyvéből hozzanak ki valami görögöt.

Kép a Görögbe fogadva / My Life In Ruins című filmből

És mi lehetne görögebb Görögországnál alapon már repülünk is az antik kultúra fellegvárába, ahol egy Georgia nevű lány idegenvezetőként dolgozik egy utazási irodánál... akárcsak a Bazi nagy görög lagziban. Az újdonság annyi, hogy neki most nincs szüksége testi megszépülésre, Georgia már a film elején is egy bájos teremtés. A gond csak a görög lélekkel (kefi) van, ami a merev, szabályokhoz ragaszkodó lánynak nincs, úgyhogy ezt a filmidő 90 perce alatt kellene megtalálnia. De közben meg kellene mutatni az ország nevezetességeit, eljátszadozni mindenféle népek sztereotípiáival (mert az már egyszer bejött) és még egy kis romantikát is bele kéne suvasztani a filmbe. És láss csodát, a Görögbe fogadva minderre kísérletet tesz, úgyhogy lássuk is szépen sorjában.

Kép a Görögbe fogadva / My Life In Ruins című filmből

Az egész világ kajálta az amerikaiakról és görögökről kialakult közhelyek kikarikírozását, szóval nosza, adjunk nekik még többet. Így vált a Georgia vezette csoportból egy rakás klisé. Vannak amerikaiak, akik azt sem tudják, melyik országban vannak. Vannak görögök, akik csak sziesztáznak és táncolnak. Vannak ausztrálok, akik szörföznek és a kutya sem érti az akcentusukat. Vannak kanadaiak, akik rendesek és utálják, ha amerikainak nézik őket. És hogy ne csak nemzeti szinten mozogjunk, kapunk elvált nőket, kockafejű üzletembereket, magába fordult tinédzsert és bölcs öreget. A baj csak az, hogy a poénok ezúttal nem zsigerből, hanem rutinból jönnek, szinte mindegyiken érződik a „megírtság” bűze, így minden mosolyra jut öt fejcsóválás.

Kép a Görögbe fogadva / My Life In Ruins című filmből

De még mindig ott van a romantika és a kefi, ami szorosan összekapcsolódik filmünkben. Így lesz a torzonborz buszsofőrből görög adonisz, aki – a bölcs öregember segítségével – feloldja hősnőnk gátlásait és segít neki megtalálni a görög szellemet. És itt jön a hab a tortán, ami olyan mélyre taszítja a filmet, amennyire csak lehetséges. Athénban a lány még próbálkozik némi kultúra közvetítésével, de mire Delphoibe érünk, már a szerelmi mámorban úszó és kefire lelt Georgia mindenre fittyet hány és ezzel együtt hatalmas népszerűségre tesz szert. Vagyis mi a film üzenete? Hagyd a kultúrát, magasról tegyél az antik épületekre és mítoszokra, hiszen ott a strand és lehet fagyit meg giccses relikviákat kapni, a delphoi-i jósnő pedig megmondja, merre van a legközelebbi vécé. Gratulálok, megint sikerült eggyel csökkenteni az emberiség kollektív IQ-ját és ha menetrend így folytatódik, akkor 2016-ban jön a következő Bazi nagy görög valami. Ha szerencsénk van, akkor majd le is hányják Athéné templomát.

Kép a Görögbe fogadva / My Life In Ruins című filmből

Hogy ne legyek igazságtalan, megjegyzem, hogy a romantikus szál miatt a hölgyek valamivel jobb véleménnyel lesznek majd a filmről, mert Nia Vardalos és Alexis Georgoulis tényleg szép párt alkot – de ez az összes pozitívum, ami elmondható a filmről.



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.