A hanyatló nyugat ópiuma

Csapón kívül 43.: A tanú, 1969

Lehet, hogy Csehszlovákia Magyarország előtt jár a betiltott filmek mennyiségét tekintve, de a minőség és az örökérvényűség miatt nincs amiért aggódni: A tanú ötven év után is működik, erre bizonyíték az is, hogy a Cannes-i Filmfesztivál is (újból) műsorra tűzte a felújított, cenzúrázatlan verziót. Íme, pár érdekesség A Nagybetűs Magyar Kultuszfilm történetéből.

  • A Rákosi-korszakot karikírozó film túl áthallásos volt a Kádár-rendszernek: 1969-es elkészülte után szinte azonnal betiltották. Ugyan volt belőle egy-két félig-meddig nyilvános vetítés, rendes műsorra csak 1979-ben tűzték. Érdekesség, hogy a film 1981-ben Cannes-ba is kijutott, tehát igazából a mostani alkalom csak egy visszatérés – igaz, hogy mindeddig csak a cenzúrázott verziót ismerhettük.
  • Virág elvtárs inspirációját Péter Gábor AVO-, majd AVH-tiszt szolgáltatta, aki az 1945 utáni koncepciós pereket szervezte. A turpisság ott derül ki, amikor Virág elvtárs kiemelt figyelmet szentel Pelikán elvtárs ruhájának: civilben Péter Gábor szabó volt. De a bajusz is stimmel. Bástya elvtárs viszont Farkas Mihály korábbi honvédelmi miniszter mása (noha valószínűleg a film forgatása alatti rendszer minisztere, Czinege elvtárs is segített az inspirációban). Az ítéletvégrehajtó doktor Kotász neve viszont egy akkori focistától volt kölcsönözve.

  • Dániel elvtárs alakja ezzel szemben valószínűleg legalább részben Rajk László személyéből inspirálódott, részben pedig az Újhelyi Szilárdéból, aki a forgatás alatt Bacsó főnöke volt a filmgyárban. Dániel elvtársat egy másik legendás magyar rendező alakítja, Fábri Zoltán. Sokan nem tudják róla, de eredetileg színésznek (is) készült.
  • A filmben egy csomó másik karaktert alakít amatőr vagy pályakezdő színész – sokuk a színpadról vagy a kamera túloldaláról ugrott be. A tanúban kezdte filmszínészi pályáját Both Béla, szerepelt benne a rádióbemondó Korbuly Péter, a színészpedagógus Versényi Ida, Vámos László rendező, Novák István operaénekes és sokan mások. Bacsó az akkor 76 éves Honthy Hannát is meg akarta nyerni a szereplésre, de a legendás énekesnő túl sok pénzt kért, így a Csárdáskirálynő felvételről megy le a filmben. Azért volt fontos pont a Csárdáskirálynő, mert az volt Rákosi kedvenc operettje. Sebaj: kárpótlásul a filmben szerepel Rátonyi Róbert, aki Honthyval együtt „csárdáskirálynőzött” 1963-ban.
  • Azt talán nem is kell mondani, hogy a film párbeszédeiből mennyi szállóige született („a nemzetközi helyzet fokozódik” és társai), sőt, talán azt sem, hogy a Magyar Narancs is a filmbéli „magyar narancs” után kapta a nevét. Az egyik közmondássá nemesült mondat, „az élet nem egy habostorta” viszont nem forgatókönyvírói lelemény: Andics Erzsébet főiskolai óráján hangzott el, aki politikai pályája mellett történész is volt.

  • A tanú könyv formájában is megjelent, színházi előadás is született belőle, sőt, Megint tanú címmel folytatása is készült, immár a rendszerváltás után, 1994-ben. A politikai nyomás hiánya viszont úgy tűnik, nem hatott megtermékenyítően Bacsóékra: az 1995 februárjában bemutatott film teljesen objektíven nézve is gyenge.
  • A börtönös jelenet végén azt mondja az őr Pelikánnak: „Tűnjön el, mert dühbe gurulok!” – a „dühbe gurulok” helyett eredetileg az hangzott el, hogy „seggbe lövöm”, de a cenzúra miatt át kellett szinkronizálni. A színész szájáról viszont le lehet olvasni az eredeti szöveget – remélhetőleg idén nyáron mi is megtudjuk, hogyan is volt pontosan, hiszen a cenzúrázatlan verzió Cannes után júliusban rendes moziforgalmazásba is kerül.


Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.