Autonómia! De milyen áron?

Fecső Zoltán: Autonómia alulnézetből

Fecső Zoltán legújabb tévés dokumentumfilmje történészek és szemtanúk megszólaltatásával eleveníti fel Erdély XX. századi történelmének talán legellentmondásosabb fejezetét, amikor a történelmi Székelyföld nagy része egységes közigazgatási területté szerveződött a szocializmus egyik legmostohább időszakában és Magyar Autonóm Tartomány (MAT) néven hosszú éveken át működött.

Mindenféle ilyen és ehhez hasonló objektív, ismeretterjesztő történelmi dokumentumfilmre nagy szükségünk van, szemben a túlfűtött nemzeti érzelmű giccstől és az áldozatiság álhősies, álszerénységet füllentő pózából provokáló pszeudo-dokfilmekkel (lásd Koltay Trianonját). Főleg az új generációnak, akiknek jobb esetben is alig tanítanak valamit Erdély késő XX. századi történelméről az iskolában. 1992-es születésű jómagam sem részesültem ilyesmiben, pedig a fekete márciusként elhíresült események színterének, a Magyar Autonóm Tartomány korabeli központjának, avagy Marosvásárhelynek a legelitebbnek mondott iskolájában, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum társadalomtudományok szakán okultam. Gyakran fordulok meg egyetemisták, frissen érettségizettek, jelenlegi diákok körében, akik semmit nem tudnak az erdélyi magyar közösség sorsáról a második világháborútól az új évezredig. Nem a tudásra amúgy igen fogékony, értelmes srácokat hibáztatom, de valami nincs rendjén. Kinek a csődje az, hogy a jelent markánsan meghatározó közelmúltról semmit nem tudnak a mai friss felnőttek? Az oktatásé, a szülőké, a médiáé? Fontos ez egyáltalán, kell foglalkozni vele? Szerintem mindenképp, ha valaki érteni és értelmezni akarja saját jelenét, és nem akar behódolni az előre gyártott identitásdizájnoknak (illetve az identitás-politizálás kocsmai színvonalán ragadni, amit ugyebár széles körben űzünk).

Az újmédia audiovizuális terében alig van hely, lehetőség és akarat olyan történelmi diskurzusra, amely képes lenne megszólítani és bevonni a fiatal generáció tagjait. (A Marosvásárhelyi Rádió A Szabadság 30 éve című, online is visszahallgatható műsora tett erre próbát, de reméljük, hogy az Érted projektje majd igazán hiánypótló lesz ezügyben.) Egyelőre marad a klasszikus tévére gyártott és szabott tartalom, amely az interneten is elérhető, akárcsak az Autonómia alulnézetből – Szemelvények a Magyar Autonóm Tartomány történetéből, ami a Székelyföldi Stúdió produkciója, a Magyar Média Mecenatúra program keretében készült és a Duna World-ön debütált. A maga 52 percével ideális lehet egy tanórai vetítésre, úgyhogy ezúton is ajánlom pedagógusoknak ismeretpótlékként!

Ha a Magyar Autonóm Tartományt „alulnézetből” szemléljük, akkor egy olyan nemzetiségi „oázist” látunk, amilyenről ma is sokan álmodoznak: egy hely, ahol az ember saját anyanyelvén szólalhat meg bármelyik intézményben, lehetősége van székely/magyar kultúrájának és közösségi identitásának a megélésére. Félreértés ne essék, Fecső Zoltán munkája nem nosztalgikus és idealista, hanem józan és tényszerű. A szabad nyelvhasználat, a magyar kulturális és oktatási intézményhálózatok kialakítása a kor erdélyi magyarságnak pozitív élménye, de „felülnézetből” mindezt láthatóan beárnyékolja az agresszív kollektivizálás nyomorúsága, az egyházi személyiségek tömeges bebörtönzése, meghurcolása, a kulákok és más osztályidegennek minősítettek ellehetetlenítése, peremre szorítása, a kultúrára rátelepülő propaganda-elvek, a tartományon kívül eső magyarok programszerű asszimilációja, illetve az 1950-es éveket meghatározó általános szegénység.

A dokumentumfilm követi az időrendet. Ismerteti a MAT keletkezésének körülményeit, kiemelve a tényt, miszerint valójában Sztálin erőltette rá a román kormányra a tartomány kialakítását, egyfaja stabilizációs szándékkal oldani akarta a második bécsi döntés utáni magyar-román viszonyt. Sztálin halála után, és az erdélyi magyarokat is megmozgató, majd a pártterror által megtorolt 1956-os események hatására a MAT sorsa egyre kilátástalanabbá vált, önrendelkezési lehetőségeit fokozatosan korlátozták. 1960-ban megcsonkították, déli részét a Brassó Tartományhoz csatolták, átnevezték Maros-Magyar Autonóm Tartománnyá, majd a Ceaușescu-éra hajnalán, az 1968-as megyesítéskor végleg felszámolják és a máig is meglévő megyékre szaggatják.

Az erdélyi magyarság múlt századi történelmének két elismert szakembere, Novák Csaba Zoltán és Stefano Bottoni történészek szolgáltatják a dokumentumfilm történelmi kontextusát és összefüggéseit, amit a kor megszólaltatott tanúinak (orvos, tanár, jogász, könyvtáros, gazdálkodó, színész) beszámolói személyesebb, hétköznapibb dimenziókkal egészítenek ki.

Az Autonómia alulnézetből egy újabb fontos tétel a rendszerváltás körüli és előtti idők erdélyi eseményeit átfogóan, tárgyilagosan megközelítő dokumentumfilmek között. Olyanokkal említhetjük egy napon, mint a Megyecsinálók (2019), Miholcsa Gyula tízrészes Marosvásárhely Fekete márciusa (2010) címűje vagy az RMDSZ megrendelésére készült, kissé sallangos és pátoszos keretbe foglalt, de szakmai hitelességgel szerkesztett Magyarok Romániában sorozat vonatkozó részei.



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.