Bódy Gábor műhelye

Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2.

Bódy Gábor olyan alkotó, aki nem választotta szét a film teoretikus, illetve gyakorlati szintjét, állandó átjárást teremtve meg így közöttük, filmelméleti kérdéseket fogalmazott meg a filmkészítés folyamatában, és minden filmelméleti írását nagyon konkrét filmpéldákhoz kapcsolta – ez a szintézisteremtés végigkövette munkásságát.

2006-ban, 14 évvel ezelőtt jelent meg Bódy Gábor Egybegyűjtött filmművészeti írásainak első kötete, egy trilógia első részeként, Zalán Vince szerkesztésében. Hosszú várakozás után, idén, 2020-ban foghatják kezükbe az olvasók a 2. kötetet, a Magyar Művészeti Akadémia kiadójának gondozásában, amely struktúráját tekintve követi a korábbi kiadványt, a grafikai szerkesztés ismerős azoknak, akik forgatták, olvasták az előző kötetet. A sorozat második része – Gelencsér Gábor szerkesztésében – a konkrét filmalkotói munka hátterében jelen lévő írásos dokumentumokat teszi elérhetővé. A kötet előszava, előhangja azonos az első kötetben megjelent szöveggel, amelyet Tarr Béla jegyez. A Nárcisz és Psyché (1980) című játékfilmhez kapcsolódó szövegeket tartalmaz a második kötet első kétharmada, többek között egy Weöres Sándorral készített interjút, egy előszót és magát a forgatókönyvet, amely két részből áll és amelynek jó néhány része nem került be az elkészült filmbe.

A Psyché munkacímet viselő forgatókönyv azért is izgalmas, mert egy irodalmi szöveg filmes adaptációjához kapcsolt szöveg, egyrészt tartalmaz Weöres-szövegeket, amelyek a filmes környezethez igazítva kelnek életre, másrészt meg azokat a vizuális útmutatásokat foglalja magába, amelyek a jelenetek megalkotásában fontos szerepet töltenek be. Bódy műhelyébe betekintve látjuk, hogy leginkább a szintézisteremtés jellemezte munkamódszerét, a Csaplár Vilmossal közösen megírt forgatókönyv kettős tagolású, a rendezői útmutatások mellett, a jelenetleírásokkal párhuzamosan olvashatjuk a dialóguslistát, a narrátor szövegét. Összesen 85 képben írják le a film eseményeit, ezek a képek helyszínekhez vannak kötve, ennyiben különálló jelenetekként, külön egységekként kezelik a szerzők. Mindenik képhez konkrét helyszínleírást is adnak a szerzők, ehhez igazítva a rendezői utasításokat is. A forgatókönyv mellett számos werkfotó jelenik meg, amelyek a Nárcisz és Psyché forgatásán készültek, többek közt Udo Kier, Patricia Adriani, Cserhalmi György, Pilinszky János is látható és természetesen Bódy Gábor alakja is gyakran felbukkan. Nemcsak werkfotókat láthatunk, hanem az elkészült filmből is reprezentatív fotókat, Bódy Gábor jegyzeteit, kéziratainak kópiáit is tartalmazza a kötet. Segítségére lenne az olvasónak, ha a kötetben megjelenő fotók mellett olvashatná az azokra vonatkozó adatokat, információkat, nemcsak a képjegyzékben. 

A kötet második része a Kutya éji dala című filmhez kapcsolódó dokumentumokból áll össze, elsőként Csaplár Vilmos Szociográfia című novelláját olvashatjuk, amely a későbbi film alapszövegét jelenti, majd Bódy szinopszisát, illetve a filmhez kapcsolódó szocio-pszichológiai anyaggyűjtést – ezek olyan interjúk, amelyeket Bódy maga készített Mátraszentimrén, ahol valós események hátterét próbálta megérteni. Nem egy teljes forgatókönyvet olvashatunk, hanem dialóglistát, jelenetlistát, diszpozíciós könyvet lapozhatunk fel, a rendező gondolatvázlatait, ötleteit. Itt vázlatosabb, szegmentáltabb munkamódszerrel dolgozott Bódy, az utasítások nem annyira részletesek és kidolgozottak, mint a Nárcisz és Psyché esetében. A kötet második részéhez kapcsolódó képanyag többnyire a filmből kiragadott fotókból áll össze, kevésbé találunk köztük werkfotókat.

Az Egybegyűjtött filmművészeti írások 2. kötete tankönyv lehetne mindazok számára, akik forgatókönyvet szeretnének írni, szinopszist próbálnak megfogalmazni, filmes tervet készíteni, illetve egy film előkészítésén szeretnének dolgozni, vagy rendezőként próbálkoznak filmek alkotásával. Akár egyetemi segédanyag is lehetne ez a kiadvány, amely nem módszertani leírást tartalmazó szakkönyv, hanem gyakorlati, konkrét példák segítségével próbál útmutatásokat adni. Bódy Gábor kutatómunkája, amely minden filmjét megelőzte, ebben a kötetben evidenciaként mutatkozik meg, bár számos kísérleti és újító szándék volt minden alkotói megnyilvánulásában, alapos előtanulmányok után kezdett hozzá mindig a forgatási folyamathoz, nem a véletlen generálta munkamódszerrel dolgozott. Ez a kötet is rávilágít Bódy sokrétű filmes munkájára, itt a filmalkotót ismerjük meg a filmek előkészítésének folyamatában, abban a nemzetközi, nagyprodukciós közegben látjuk, amely munkásságát mindvégig jellemezte, hiszen nemcsak külföldi színészeket kért fel vendégjátékra, hanem operatőröket és producereket is bevonzott filmes projektjeibe. A Nárcisz és Psyché, valamint a Kutya éji dala előkészítésének összegyűjtött dokumentumai a 80-as évek magyar filmgyártásának világába engednek betekinteni, amikor írógéppel készültek a forgatókönyvek, amikor a kézzel írott jegyzetek teljesen természetesek voltak egy gondolatvázlat megírásakor, amikor celluloidra forgatták a filmeket és hatalmas kamerákkal dolgoztak, amikor jobb híján fekete-fehér fotókat készítettek egy forgatásról. A szövegek és képek dokumentumértéke mellett a kötet legfőképpen a Bódy műhelyében zajló alkotói folyamatok sokrétűségébe, állandó dinamikájába, a folytonosan alakuló, születő mű kontextusába enged betekinteni, abba a szenvedélyes kísérletező munkába, amelyben a kinematográfia alapvető reflexe mutatkozik meg, nevezetesen a „jelen megragadásának fenomenológiája”.

 

Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2. MMA Kiadó, Budapest, 2020.



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.