Romániai filmgyártók vesszőfutása

Állami támogatás helyett ígéretek

Sokan úgy gondolják, hogy az államnál dolgozni könnyű, amiben van némi igazság, de az állammal dolgozni egészen biztosan nem az, főleg, ha a versenyszférából vetemedik valaki ilyesmire. Ezt most már tudják a hazai filmgyártók is, akik 2018-ban azt az ígéretet kapták, hogy az állam megtéríti filmgyártási költségeik egy részét állami segély címen azért, hogy a rendkívül dinamikus román filmipar még jobban kiteljesedjen, illetve hogy egyre több filmet forgassanak Romániában. Csakhogy a bukaresti kormány immár két és fél éve hitegeti a gyártókat, akik szinte semmi pénzt nem láttak a kilátásba helyezett támogatásból úgy, hogy közben a filmek elkészültek.

2018 nyarán a kormány elindított egy állami támogatási programot a 2018/421-es számú kormányhatározat révén. Eszerint évente 50 millió eurót fordítanak több éven keresztül a filmipar támogatására és megtérítik a produkciók 35 vagy 45 százalékát, amennyiben az alkotások nyilvánvalóan Romániát népszerűsítik. A program alkalmazási normái már 2018 nyarán megjelentek, így a pályáztatás már ugyanazon év őszén elindult, majd egy évvel később lezárták. Szintén ősszel történt egy újabb – az elmúlt években immár sokadik – kormányváltás, amikor Ludovic Orban vezette kabinet került hatalomra. Addig a program kezelése furcsa módon az állami gazdasági stratégiai és előrejelzési bizottsághoz (Comisia Natională de Strategie și Prognoză) tartozott, ahonnan átkerült a gazdasági minisztériumhoz. 2020 elején a filmgyártók számos ígéretet kaptak, hogy a strukturális változások ellenére a leforgatott produkciók törvény által megszabott arányát visszakapják a pályázatoknak megfelelően, de azóta csak egy hosszas „süketek párbeszéde” zajlott. Eltelt közben 2020 is, de a pénzt még mindig nem fizették ki.

Alex Trăilă, a Romániai Filmgyártók Egyesületének (Asociația Producătorilor de Film) ügyvezető igazgatója

Alex Trăilă, a Romániai Filmgyártók Szövetségének (Alianța Producătorilor de Film) ügyvezető igazgatója a Filmtettnek elmondta, hogy eredetileg 22 film esetében nyújtottak be részleges költségvisszatérítési pályázatot a gyártók, és mindössze egy esetében kapták meg a pénzt. Az a szerencsés pályázat ugyanis kisebb méretű volt, és még mielőtt a program kezelője megváltozott volna, ennek a filmnek megtérítették a törvény által előírt részleges költségeit. Rámutatott: a pályázatok kifizetése akkor akadt el, amikor 2019 őszén a program átkerült a gazdasági minisztériumhoz.

Az ügyvezető igazgató szerint csak részlegesen magyarázható a koronavírus-járvány okozta válsággal a finanszírozás késlekedése. A politikai változások és az intézményi instabilitás 2020-ban sem kímélte a gyártó cégeket, hiszen 2020 végén választások voltak, aztán két hétig ideiglenes kormány állt fel, majd év végén hivatalába iktatták a most regnáló Cîțu-kormányt. Az ügyvezető igazgató szerint igazából most is az adminisztratív bürokrácia az akadály, hiszen a jelenlegi gazdasági minisztérium még nem teljesen működőképes, ugyanis az új kormánykoalíció felállása nyomán egyelőre csak miniszter van a szaktárca élén, az államtitkárokat még nem nevezték ki. Emellett az idei állami költségvetés sincs elfogadva, ez várhatóan február elején történik meg a kormányfő ígéretei szerint. A filmgyártóknak szánt támogatás kifizetése attól függ, hogy a büdzsébe beveszik ezt a költségvetési tételt vagy nem. Könnyen előfordulhat az is, hogy végül egyáltalán be sem kerül, hiszen csütörtökön például Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter elutasította azt a lehetőséget, hogy átvegyék a gazdasági minisztériumtól a filmtámogatási programot, ugyanis szerinte ez azt jelentené, hogy el kellene vennie pénzt a kultúra más területeitől – így a színházaktól és az operáktól –, amit ő elutasít. Mint mondta, az ügyről a miniszterelnökkel, valamint Claudiu Năsui gazdasági miniszterrel is tárgyalt, és elismerte, hogy a kormányban vannak olyan vélemények, miszerint ezt a programot a kulturális minisztériumnak kellene átvennie. Gheorghiu szerint ehhez azonban pénzforrást kell biztosítani az amúgy is alacsony költségvetésű kulturális szaktárcának.

Az ügyvezető igazgató szerint az is problémát jelent, hogy a tavalyi évi költségvetésből nem különítették el a pénzt, így a támogatást várhatóan az ideiből fizetik ki, ami azt jelenti, hogy az idei pályázati keretben alig marad 2 millió euró, amivel a producerek nem sokat fognak tudni kezdeni, az ugyanis messze elmarad a kormányhatározat által kilátásba helyezett 50 millió eurótól. Trăilă szerint a filmesektől olyan igazoló papírokat is kértek a tavalyi év végén, amelyek az eredeti törvényes előírásokban nem szerepeltek, így ez újabb nehézséget okoz a pályázatok lezárásában.

Glenn Close a Hét nővér (Seven Sisters / What Happened to Monday) című filmben (2017)

Tavaly év végén a gazdasági minisztérium film bizottságának volt még egy bakija, amikor december 22-én megnyitották a pályázatokat a tavalyi évre, majd másnap kiadtak egy közleményt, miszerint a pénzkeretet a pályázók elhasználták, így lezárták a pályázatok benyújtását. A filmgyártók egyesülete nyilatkozatban tiltakozott ez ellen, hangsúlyozva, hogy a testület még nem elemezte a beérkezett pályázatokat, ezért nincs honnan tudniuk, hogy a pályázati keretet valóban elhasználták-e. A minisztérium végül beismerte a tévedését, és másnap közölte, hogy további pályázatokat fogadnak, így január elején a visszatérítést igényló filmek száma 30-ra nőtt, vélhetően azokéval, amelyek tavaly készültek el (a listát ide kattintva lehet böngészni).

Alex Trăilă szerint ez a támogatási program jól volt kitalálva, hasznos lett volna, ha jól működött volna, de így csak megnehezítette a járvány által amúgy is keményen sújtott filmgyártók életét, akik beterveztek költségeket, hitelt vettek fel, külföldi partnerekkel szerződtek, de a román államnak a támogatásból való kivonulásával gyakorlatilag adósságokkal maradtak. Hozzátette, hogy a filmgyártók sokat dolgoztak azért, hogy külföldi finanszírozókat találjanak filmterveikhez, nagyon nehéz volt kiépíteni a bizalmat, amit most pillanatok alatt romba dönt a román fél által megígért finanszírozás elmaradása. „Van olyan nagy külföldi finanszírozó, aki négy film elkészítésében vett részt. Gondolja, hogy visszatér Romániába újabb projektek elindításáért, mielőtt vissza nem szerzi azt a pénzt, amivel tartoznak neki? Hát nem fog. Nehéz elnyerni a bizalmat, amit viszont nagyon könnyű lerombolni” – mondta az ügyvezető igazgató, aki azt ecsetelte, hogy a román állami finanszírozás kiszámíthatatlansága mennyi rosszat tesz az ország hírnevének, és beárnyékolja további koprodukciók kilátásait.

A vajdahunyadi vár Az apáca (The Nun, 2018) című filmben

A román sajtóban megjelent adatok szerint a produkciónak mintegy 35 millió eurót kellene visszakapniuk, ami még az egy éves keretet sem meríti ki. Ugyanakkor az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet, hogy végül a kormányra van bízva, mennyi pénzt fordít a filmek támogatására, nem köteles kifizetnie a teljes 50 millió eurós keretet, ez ugyanis egyfajta szándéknyilatkozat. A román sajtó szerint december végéig azonban félmillió eurót térítettek meg a filmgyártóknak, ami alig 1 százaléka a teljes keretnek.  

A román filmipar komoly felhajtó erővel rendelkezik, hiszen a PricewaterhouseCoopers befektetői tanácsadó vállalat egy 2012-es felmérése szerint a román filmekbe fektetett minden 1 euró 4,5 eurót termel. A költségmegtérítésre váró filmek kiadásai nyomán a román vendéglátóipar például 18 millió euróban részesült, ugyanis ennyit költöttek a stábok elszállásolására. Például 2019-ben a bukaresti Radisson szálloda 70 százalékos kihasználtsági rátája kifejezetten a filmeseknek köszönhető, akik a külföldi stábokat ott szállásolták el.



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.