Tedd azt, amit tenni kell

Csapón kívül 45.: Do The Right Thing / Szemet szemért, 1989

Ugyanolyan meleg van, mint harminc évvel ezelőtt Brooklynban. Viszont reméljük, hogy a faji konfrontáció lángjai nem lesznek akkorák, hogy elnyeljék kedvenc pizzériánkat. Harminc éves a mindig dühös Spike Lee protestfilmje, a Szemet szemért, íme pár érdekesség.

  • A film címe Malcolm X emberjogi aktivista egyik idézetéből származik: „You’ve got to do the right thing”, miszerint a helyes dolgot kell tenni. Ehhez képest a magyar cím némileg poéngyilkosabb.
  • A film igaz történetből inspirálódott, amiben fehér fiatalok dobtak ki fekete fiatalokat egy New York-i pizzériából. Spike Lee mindössze két hét alatt írta meg a forgatókönyvet, igaz, nagyon sok minden a helyszíni improvizáció terméke. Például a sarkon, a dögmelegben üldögélő három férfi összes (zseniális) párbeszéde a helyszínen született. A film végét is megváltoztatta forgatás közben, mindenféle magyarázat nélkül: az első verzió szerint Sal és Mookie kibékültek volna, és a dühös, de megértő Sal azt mondja Mookie-nak, hogy megérti tettét.
  • Spike Lee az átállások közti szabadidejét azzal töltötte, hogy következő filmjét írta (Mo’ Better Blues). A Szemet szemért egyébként ugyanazzal a mondattal („Wake up!”) kezdődik, amivel a Lee előző filmje (School Daze / Suli láz) végződött, és Lee a Tougher Than Leather című film megrendezését utasította vissza, hogy megcsinálhassa ezt a filmet. Jól tette: a Tougher Than Leather a Run DMC című rap-bandáról szól ugyan, tehát passzolt volna Lee-hez, de nagyon gyenge lett (trivia a triviában: ez volt Rick Rubin legendás rock/metálzenei producer első és egyetlen filmrendezése).
  • Színészek: a pizzériát vezető Sal szerepére először az autentikusan olasz-amerikai Robert De Nirót szerette volna megnyerni Spike Lee, aki azzal a magyarázattal utasította vissza a felkérést, hogy már túl sok hasonló szerepet játszott. Így került a szerep végül Danny Aiellóhoz, aki talán még autentikusabban olasz-amerikai. Pedig elsőre neki se tetszett, mert úgy gondolta, hogy túlságosan is sztereotip karakter lenne egy olasz pizzériás. Végül ez lett Aiello egyetlen Oscarra nevezett szerepe. Hozta magával a fiát is, Ricky Aiellót, ő egy rendőrt alakít a filmben. Ricky és a rendőrtársát alakító Miguel Sandoval ugyanebben a felállásban, tehát rendőrpárosként bukkannak fel Lee későbbi filmjében, a Dzsungellázban (Jungle Fever).
  • Van egy kis plusz irónia abban a jelenetben, amikor a Giancarlo Esposito alakította Buggin’ Out összeveszik Sal-lel a pizzériában található portrék miatt, hogy tudniillik csak olasz-amerikai (fehér) férfiak fotói vannak a falon, holott a pizzéria kuncsaftjai feketék. Esposito ugyanis félig fekete, félig olasz (még csak nem is amerikai olasz, hanem „igazi”: az apja nápolyi). És az irónia tetején lévő irónia: az egyik fotó a Robert De Niróé, aki – amint emlékszünk – pont Sal-t alakította volna eredetileg.
  • Ez Martin Lawrence első filmszerepe. Ő az egyik fiatal, akit kipenderítenek a pizzériából. Laurence Fishburne-nek is ajánlottak szerepet (a Radio Raheem-ét), ő azonban visszautasította, így került Bill Nunnhoz a szerep.
  • Radio Raheem gyűrűihez filmtörténeti magyarázat fűződik: amikor elmagyarázza, hogy miért vannak a kezein Love, illetve Hate feliratú gyűrűk, akkor Robert Mitchumot parafrazálja A vadász éjszakájából (Night of the Hunter, 1955), akinek ugyanez a két szó volt a kezein, csak tetoválva.
  • A készítők azt szerették volna, hogy minél autentikusabbak legyenek a helyszínek, így kibéreltek egy igazi brooklyni utcasarkot a külsők felvételéhez, sőt, még ottlakókat is használtak statisztának a produkcióban. Sal pizzériája viszont stúdióban épített helyszín volt. Apropó, autenticitás: a filmnek elég szépen kileng a fuckmérője, a szócska 240 alkalommal hangzik el a filmben. Ezzel sokáig rekordtartó volt, azóta a harminckettedik helyre csúszott vissza. (Itt lehet megnézni, hogy mely filmek a fuckrekorderek.)
  • Barack Obama volt amerikai elnök szerint ez volt az a film, amit végül megnéztek későbbi feleségével, Michelle-lel az első randijukon. A másik opció a Miss Daisy sofőrje lett volna.


Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.