Amerikai betyárok, műbajusszal

Csapón kívül 42.: The Wild Bunch / A vad banda, 1969

Ha egész életedben vadnyugati gengszter voltál, kicsi a valószínűsége, hogy vénségedre pályaváltáson gondolkoznál. Így hát jöhet a jó öreg Még Egy Utolsó Rablás. Ám ahogy a haldokló elől a levegő, úgy fogy el a Vadnyugat a hőseink körül. Sam Peckinpah balladisztikus western-remeke is félszázados lett immár.

Mottó: „Rózsa Sándor az erdőben,
Bujdosik a sötétségben.
Elgondolja ő magába:
Hová lesz az éjszakába?”
(Háromszéki népballada)

  • Walon Green, az egyik forgatókönyvíró szerint „egy olyan westernt szerettem volna, amely annyira gonosz és csúnya és brutális, mint azok az idők, és az egyetlen nemes vonás a férfiakban az egymáshoz való ragaszkodásuk.” Sokan eme filmnek és Arthur Penn Bonnie és Clyde-jának tulajdonítják Új-Hollywood erőszak-kultuszát.
  • William Holden nem akart bajuszt viselni a filmben (úgy gondolta, hogy nem fog jól kinézni), és ezen sokat veszekedtek Peckinpah-val. Végül a rendező győzött, és Holden álbajuszban játszotta végig a filmet. Egyébként Holden előtt olyanok utasították vissza a szerepet, mint Lee Marvin, Burt Lancaster, James Stewart, Charlton Heston, Gregory Peck, Sterling Hayden, Richard Boone, vagy Robert Mitchum. Marvin eleinte elfogadta a szerepet, végül visszakozott egy másik western (Paint Your Wagon / Fesd át a kocsidat) kedvéért.
  • Ernest Borgnine sántikál a filmben, de nem a szerepéből fakadóan. Tényleg eltörte a lábát az 1968-as The Split című gengszterfilm forgatásán, így aztán a Vad banda forgatásán gipszben volt.

  • Állítólag Peckinpah tudta, hogy Strother Martin karakterszínész fél a lovaktól, így aztán ő kapta a legmagasabb lovat. És lejtőn kellett felülnie rá.
  • Ez Albert Dekker karakterszínész utolsó filmje. Nem érte meg a bemutatót.
  • A főszereplők mindegyikének hét darab egyforma kosztüm varródott. Mindegyik tönkrement a forgatás alatt. A statisztáknak és kaszkadőröknek viszont nem volt elég a 350 darab egyenruha, így aztán egy-egy jelenet után fogták a művéres, lyukas, lerongyolt kosztümöt és a következő jelenetig újra szalonképessé tették. Már amennyire lehetett.
  • A film, több Peckinpah-alkotáshoz hasonlóan a Vadnyugat alkonyáról is szól: arról, hogy az automobil és más technológiák hogyan teszik tönkre ezt a markáns világot és történelmi korszakot. Nehéz volt megfelelő helyszínt találni ehhez: a film nagyrészét Parras la Fuentében, Mexikóban forgatták, és ha kicsivel később kezdenek neki, elkéstek volna. A hatóságok éppen akkor szerettek volna nekilátni a település villanyárammal és egyebekkel való ellátásához.
  • John Wayne nem komálta a filmet. Úgy gondolta, hogy tönkreteszi a „régi Vadnyugat” mítoszát. Ezek szerint leesett neki a tantusz.
  • Tényleg létezett egy „vad banda” a film cselekményének ideje előtt picivel. Az akkori sajtó a Bill Doolin bandáját keresztelte el Wild Bunch-nak. A banda bankokra, vonatokra és postakocsikra specializálódott Oklahomában és környékén az 1890-es években. Mondani sem kell, hogy a banda minden tagja erőszakos halált halt.

  • A cselekményt viszont nem feltétlenül Bill Doolin bandája ihlette, hanem Roy N. Sickner színész-kaszkadőr találta ki. Az ő ötletét Walon Green fejlesztette forgatókönyvvé, amit aztán Peckinpah annyira átírt, hogy maga Green lobbizott a Forgatókönyvírók Céhénél (WGA), hogy Peckinpah is kaphasson kreditet érte. Sőt, Green „hálás volt” azért, hogy Peckinpah nem írta át annyira a könyvet, hogy ő már ne is kaphasson kreditet. Végül mindhármójukat nevezték Oscarra a könyv miatt, persze nem kapták meg. Ez volt Peckinpah egyetlen Oscar-jelölése.
  • Ha Peckinpah, akkor valamiféle botránynak lennie kell a film körül. Ezúttal is volt, és még csak nem is a rendező piálgatása miatt (Borgnine szerint nagyon jól viselkedett a forgatásokon, csak szünnapokon ivott). Sőt, maga a mexikói forgatás kb 80 napja is viszonylag nyugisan lezajlott, egy-két kisebb incidenst leszámítva (pl. az említett Roy N. Sickner akkora csörtéket csapott részegen, hogy kitiltották az országból).
  • A cirkusz a film produceri újravagdosása miatt volt. Phil Feldman producer Peckinpah tudta nélkül kivágott belőle vagy húsz percet (más forrrások szerint tízet), ráadásul nem is feltétlenül a korhatár-besorolások miatt, hiszen a kivágott anyag nem volt annyira erőszakos. Valószínűleg egyszerűen a film hosszából akartak kicsit visszavenni, de balul sült el, hiszen tönkretették vele a cselekményt – legalábbis Peckinpah szerint. Apropó, korhatár: a ma is használatos besorolások őse éppen akkoriban, 1968-ban született meg, és akkor még négyféle osztályt találtak ki: G, M, R és X. Az X-et eleinte pornófilmek miatt akarták bevezetni, de a Vad banda esetében is fenyegetőztek vele. Végül megengedőbb R ratinget kapott, részben Peckinpah „flexibilitásának” köszönhetően.
  • Peckinpah többé nem volt hajlandó szóba állni a producerrel.

  • A kivágott jelenetek a karakterek motivációja és fejlődése szempontjából voltak fontosak, és végül 1993-ban visszamontírozták őket az immáron rendezői változatként újra moziba küldendő filmbe, ami így ismét 143 perces lett volna. Persze hogy az MPAA az akkorra kicsit átnevezett besorolások alapján NC-17 korlátozást akart megszavazni a filmnek. Erre megint kivágtak belőle tíz percnyit. Ekkor Peckinpah már 10 éve halott volt, és valószínűleg forgott a sírjában. Mostanra már szerencsére elérhető a film teljes hosszában és pompájában.
  • Apropó hullagyalázás: a Warner 2011-ben jelentette be, hogy remake készül a klasszikusból, és Tony Scott rendezi. Scott öngyilkossága után sokáig nem lehetett hallani semmit a projektről, nemrég viszont bejelentették, hogy Mel Gibson fogja írni és rendezni is.
Kétrészes Sam Peckinpah-portrénk ide, illetve ide kattintva olvasható.


Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.